Az erő és a hatékonyság egyensúlya
Az első iPhone-t egy ARM11-alapú, mindössze 412 MHz-en futó CPU hajtotta, szemben a mai csúcsmobilok gigahertzes magjaival. Nem elhanyagolható tény, hogy már a 2009-es iPhone 3GS-nél áttértek egy Samsung Cortex-A8 magra, elindítva a komolyabb teljesítményhajszát. Az áttörést az iPhone 5s jelentette, amikor először vezették be az okostelefonok között a 64 bites Apple A7 processzort, Cyclone kódnéven, jelentősen megelőzve az androidos gyártókat.
Stabil növekedés és okos kompromisszumok
Miközben az androidos konkurencia egyre több maggal kísérletezett, az Apple hű maradt a hatmagos (két nagy teljesítményű és négy energiatakarékos magból álló) felépítéshez – ennek ellenére saját chipjeik rendre a Geekbench listák élén szerepelnek, mind egy-, mind többmagos teljesítmény tekintetében. Megemlíthető továbbá, hogy a legújabb, 2024-es iPhone 16 széria is ebben a szellemben készült: az alapmodellek A17 Bionic, míg a Pro változatok A18 Bionic processzorral érkeztek, rendre 8100, illetve 8500 feletti pontszámokat elérve.
Összegzés és perspektíva
Ebből kifolyólag a 2021-es iPhone 13 Pro Max 5700 pontját három év alatt sikerült 50%-kal meghaladni, köszönhetően a 3 nm-es gyártástechnológiának és a 4 GHz feletti órajeleknek. Fontos megjegyezni, hogy a tesztek a régebbi modelleknél közelítő adatokból dolgoznak, de a trend teljesen egyértelmű: elképesztő teljesítményrobbanás zajlott le – és ennek még közel sincs vége.
