Mi gyorsítja fel a Földet?
A Föld egy teljes fordulata normál esetben körülbelül 86 400 másodpercig, azaz 24 óráig tart. Ez az időtartam azonban nem mindig pontosan ugyanannyi: a Nap, a Hold helyzete és a Föld gravitációs tere mind befolyásolják a forgási sebességet. Augusztus 5-én például a Hold a legtávolabb lesz az egyenlítőtől, ami gyorsítja a Föld forgását. Bár geológiai időskálán nézve a forgás lassul, elsősorban az árapály-jelenség miatt, az elmúlt néhány évben – 2020-tól kezdődően – az ellenkezője tapasztalható: a Föld gyorsabban kezdett forogni.
Mit jelent ez a hétköznapokban?
Bár néhány milliszekundum szinte észrevehetetlen, bizonyos rendszerek esetében kritikus a minden ezredmásodperc pontossága. Ide tartoznak a számítógépes hálózatok, a GPS, a banki rendszerek, a nagy teleszkópok és az elektromos hálózatok, amelyek szigorú időszinkronizációt igényelnek. Az időmérést a Koordinált Világidőhöz (UTC) igazítják, amely több mint 400 atomóra adataira épül, így a másodperc milliárdod részének pontosságát is képes tartani. Ez azonban gyakran nincs teljesen szinkronban a Föld forgásával, ezért az időszámítás néha igazításra szorul.
A szökőmásodperc problémája
Az eltérések korrigálására az 1972-ben bevezetett szökőmásodpercet használják, melyet azonban egyre nehezebb megfelelően alkalmazni a modern digitális világban. Korábban az atomórák által mért időt és a csillagászati időt (a Föld forgásán alapuló időt) ezzel a módszerrel hangolták össze. Technikailag azonban a számítógépes rendszerek, sőt az egész légi közlekedés pontossága is sérülhet egy-egy szökőmásodperc bevezetésekor, és már előfordult, hogy jelentős problémákat okozott a repülőjáratok menetrendjében is, amikor az országonként eltérő hálózatok nem kezelik egységesen ezeket a váltásokat.
Negatív szökőmásodperc: valódi veszély vagy szükségszerűség?
A negatív szökőmásodperc lényege, hogy ha a csillagászati idő előrébb jár, mint az atomidő, levonnak egy másodpercet az UTC-ből. Erre eddig még sosem került sor, így a szükséges szoftveres támogatást sem tesztelték. Több szakember szerint a rendszer már a pozitív szökőmásodpercekkel is megbízhatatlan, a negatív változat pedig még nagyobb hibalehetőségeket rejt, főként a globális digitális hálózatok működésében. Emiatt komoly aggályok merülnek fel a bevezetésével kapcsolatban.
Mit hoz a közeljövő?
A jelen állás szerint idén valószínűtlen a negatív szökőmásodperc bevezetése, de az esélye az előttünk álló évtizedben mintegy 30%. Több tényező is befolyásolhatja a folyamatot: akár el is törölhetik a szökőmásodpercet, de az is elképzelhető, hogy a Föld forgásának gyorsulása csak átmeneti – például az olvadó jégtakarók miatt megváltozott víztömeg-eloszlás miatt, de hosszú távon ismét lassulhat a Föld forgása. Egyelőre nehéz pontosan megmondani, mennyire tartós ez a trend. Bár a közelmúlt eredményei átmeneti időszakot jeleznek, a klímaváltozás is hatással van a Föld forgására.
Az idő tehát gyorsulni látszik, de egy másodperc eltűnése óriási problémákat okozhat a digitális világnak – a tudósok dilemmáját legkésőbb a következő tíz évben muszáj lesz megoldani.
