
Havi Kalifornia-méretű veszteségek
A száraz területek évente mintegy 800 000 négyzetkilométerrel (ez kétszerese Kalifornia területének) növekednek. Fontos kiemelni, hogy a száraz régiók még szárazabbak lesznek, miközben a nedves területek nedvesedése jóval lassabb ütemű – vagyis az évtizedes tendenciák megfordultak.
A következmények szinte felfoghatatlanok: ma a világ népességének 75%-a, azaz 101 ország lakossága él olyan területen, ahol az elmúlt 22 évben folyamatosan csökkent az édesvíz mennyisége. A demográfiai előrejelzések szerint további 50–60 évig nő a föld lakossága, éppen akkor, amikor a felhasználható édesvíz drasztikusan apad.
Talajvíz: a láthatatlan katasztrófa
A legújabb mérések szerint a kontinenseken elszenvedett vízveszteség 68%-a kizárólag a talajvízből származik – ez többel járul hozzá a globális tengerszint-emelkedéshez, mint a grönlandi vagy az antarktiszi jégtakaró együttvéve. Többek között a talajvíz túlhasználata miatt a szárazodás gyorsabb ütemű lett, mint a gleccserek olvadása. A szakértők szerint az óriási gleccserekhez és a mély talajvízkészletekhez „ősrégi bizalmi alapokként” nyúlunk, ahelyett, hogy csak végszükség esetén használnánk ezeket. A rendszert még az esős években sem töltjük vissza, így vészesen közeledünk a vízügyi csődhöz.
Mérföldkő: a fordulópont éve
A kutatások szerint 2014–15 körül látványos fordulópont következett be a vízháztartás történetében – ekkor extrém El-Niño éveket tapasztalhattunk. Ekkortól a klímaváltozás szélsőségei ugrásszerűen felerősödtek, és a talajvízhasználat is drasztikusan nőtt. A kiszáradás üteme pedig meghaladta a jégtakarók olvadásának ütemét.
Érdekes módon 2014 után egyfajta váltás is történt: a kiszáradó régiók főként a déli féltekéről áttevődtek az északi kontinensre, a nedvesedés pedig fordítva zajlott.
A négy Föld-méretű szárazodási régió
A kutatók fejlett műholdakkal, a GRACE és GRACE-FO rendszerekkel vizsgálták a földi vízkészleteket, és több mint 22 év adatait elemezték. A vizsgálatok alapján a következő négy mega-kiszáradó régió rajzolódott ki:
- Dél-Nyugat Észak-Amerika és Közép-Amerika: A kaliforniai, arizonai, mexikói termőföldek, valamint Phoenix, Tucson, Los Angeles, Las Vegas, Mexikóváros nagyvárosai kerültek ebbe a zónába.
- Alaszka és Észak-Kanada: Alaszka és Brit-Kolumbia gleccserei, Kanada magaslati hó- és talajfagy-rétegei, valamint a szántóföldek száradnak ki.
- Észak-Oroszország: Hatalmas területeken olvad a hó és az örökfagy, jelentős a mezőgazdasági talajok veszélyeztetettsége is.
- Közel-Kelet–Észak-Afrika (MENA) és Pán-Eurázsia: Dubaj, Casablanca, Kairó, Bagdad, Teherán sivatagi metropoliszai, Ukrajna, Észak-India, Kína észak-kínai alföldje, a kiszáradó Kaszpi- és Aral-tenger, illetve Barcelona, Párizs, Berlin, Dhaka, Peking is az érintettek között.
Az egyetlen kivételt a trópusok jelentik – ott továbbra is növekszik az édesvíz mennyisége, ami még az IPCC klímamodelljeinek előrejelzéseivel is ellentétes.
Miért ennyire fontosak ezek a mérések?
A földi vízkörforgás hosszú távú változásainak megértésében kulcsszerepe van a folyamatos, műholdas megfigyeléseknek. A GRACE műholdrendszereknek köszönhetően most először láthatók a valódi, tartós trendek. Fontos hangsúlyozni, hogy a felszíni megfigyelések és a globális adatmegosztás tovább javíthatná a modellezést, segítve a hatékonyabb vízgazdálkodást.
Aki késik, lemarad – vízgazdálkodási forradalom kell
A szárazodás példátlan mérete veszélyezteti az élelmiszerellátást, az élővilágot, a vízellátást és végső soron a társadalmak stabilitását is. Új, stratégiai szintű kutatásokra és szakpolitikai lépésekre van szükség, hogy a döntéshozók és a közösségek időben léphessenek.
Fontos hangsúlyozni, hogy sürgős és átfogó talajvízvédelemre, édesvíz-tartalékolásra, valamint regionális és nemzetközi együttműködésre van szükség a folyamat visszafordításához. Ez azon kevés alkalmak egyike, amikor még meg lehet fékezni a vízhiányt és a part menti áradásokat.
Összességében elmondható, hogy a stabil vízellátás megőrzéséhez globális szemléletváltásra és új szabályozásra van szükség. A felfedezéseken alapuló, stratégiai vízgazdálkodás nélkül az emberiség édesvízválsága menthetetlenné válhat.