
Árakat emel az MI? – Nagy cégek, nagy veszélyek
Tipikus példa, amikor egy futárcég mesterséges intelligenciát alkalmazva figyeli a dolgozók megrendeléseit, és ezek tendenciája alapján szabja meg a bérüket, vagy amikor egészségügyi vállalatok algoritmusokra bízzák az ápolók fizetésének meghatározását – nem a konkrétan elvégzett feladatok alapján. Emellett előfordul, hogy közösségi közlekedést kínáló applikációk többet kérnek el az ügyféltől, ha merülőben van a telefonjuk. Ezek a példák azt mutatják, miként fordítják a big data-t (nagy adatot) a fogyasztók és munkavállalók ellen, akár méltatlanul magas árakat, akár igazságtalan béreket okozva.
Miért lépnének a törvényhozók?
A javaslat támogatói szerint a mesterséges intelligencián alapuló megfigyelési árazás és bérmegállapítás fokozza az egyenlőtlenségeket, főként az Egyesült Államokban tomboló megélhetési válság idején, amikor az alapvető élelmiszerek is megdrágultak. A Delta cáfolja, hogy személyes adatok alapján egyénre szabottan árazzon; azt állítják, hogy az MI csupán előrejelzi a keresletet, figyelembe véve a piac mozgásait, például az üzemanyagárakat és a konkurenciát. Ettől függetlenül a fogyasztói viselkedés, vásárlási előzmények és a konkurens ajánlatok is beépülnek a rendszerbe, ezzel az egyénre szabott árképzés gyanúját keltve.
Árverseny és manipulatív technikák az élelmiszerláncoknál is
A jelenség messze túlmutat a légitársaságokon: az Amazon, a Kroger és számos egyéb piaci szereplő is használja a mesterséges intelligenciát az árazás optimalizálására, ami már több mint 250 vállalatnál elterjedt. Az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága (FTC) is vizsgálódik a témában, és arra jutott, hogy a széles körű elterjedés új fejezetet nyithat a kiskereskedelemben: a fogyasztók mindenhol más áron találkoznak ugyanazzal az áruval, miközben a vállalatok számára a versenyhelyzet radikálisan átalakulhat.
Szankciók, visszatérítések és a jövő kérdései
A tervezet szerint, ha egy cég jogsértésen bukik le, szövetségi, állami vagy hatósági szinten is per indítható ellene, amely végén a fogyasztónak vagy a munkavállalónak kártérítést vagy legalább 3000 dollárt (nagyjából 1,1 millió forintot) kell fizetnie – visszaeső esetén pedig akár ennek háromszorosát is.
A fentiek tükrében a törvényhozók célja egy átláthatóbb, tisztességesebb rendszer bevezetése, ahol a mesterséges intelligencia nem lehet eszköze a manipulációnak vagy kizsákmányolásnak. Az azonban egyelőre kérdéses, hogy a javaslat elegendő republikánus támogatást kap-e. Jellemző kontraszt, hogy a republikánus vezetésű FTC-biztosok ellenezték a témáról szóló jelentés közzétételét, mondván, a végső elemzés nélkül ez idő előtti lenne.
Végül: a digitális korban, amikor az árakat már nemcsak a piac, hanem algoritmusok is irányítják, különösen fontos kérdéssé vált, miként védhető meg a fogyasztó és a dolgozó a láthatatlan MI-háborúban.