A hőhullámok természetrajza és kiváltó okai
Az elmúlt év rekorddöntő tengeri hőhullámai a műholdas megfigyelések szerint négyszer tovább tartottak, mint korábbi átlagaik, és együttesen a bolygó óceánfelületének csaknem egészét érintették. Leginkább az Atlanti-óceán északi régiójában, a trópusi és a déli óceáni területeken, valamint a Csendes-óceán északi részén jelentkeztek, ahol a rendkívüli hőhullámok az év szokásosnál 90 százalékkal nagyobb hőmérséklet-emelkedést okoztak. Megemlíthető továbbá, hogy az Észak-atlanti hőhullám elképesztő, 525 napon át tartott, míg a Délnyugat-csendes-óceán minden idők legnagyobb kiterjedését és leghosszabb időtartamát érte el.
Az extrém felmelegedések mögött a csökkenő felhőzet miatti megnövekedett napsugárzás, a gyengülő szelek és az áramlási minták változása állt. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a 2023-as El Niño – amikor a Csendes-óceán keleti vizei különösen meleggé válnak – is jelentős hőfelszabadulással járult hozzá a szélsőségekhez. Például a trópusi keleti Csendes-óceánban az anomáliák 1,6 Celsius-fokra (34,9 Fahrenheit-fokra) emelkedtek.
Klímatöréspont: közel van, vagy még várat magára?
A mostani változások egyes tudósok szerint az óceáni rendszerek alapvető, visszafordíthatatlan átalakulásának kezdetét jelezhetik, más néven klímatöréspontot. Ugyanakkor ennek a pontnak a pontos meghatározását jelentősen nehezíti az óceáni és légköri visszacsatolások bonyolultsága. 2023 extrém év volt, ám a természetes változékonyság – például az erős El Niño – is fontos szerepet játszhatott. Ennek fényében, bár a tendencia egyre aggasztóbb, még nem jelenthető ki egyértelműen, hogy már átléptük a klímatöréspontot.
Tengeri élővilág és gazdasági következmények
A hőhullámok hatása nemcsak az ökoszisztémákat, hanem közvetlenül az emberi életkörülményeket is veszélyezteti. Az emelkedő vízhőmérséklet tömeges korallfehéredést és a tápanyaghálózatok összeomlását okozhatja, ezzel élőhelyek és halfajok egész sorát sodorva veszélybe. Megemlíthető továbbá, hogy bizonyos fajok – például a Kalifornia partjainál megjelenő melegebb vizeket kedvelő tengeri kígyók – új területekre terjedhetnek át, ami tovább bomlasztja a már most is sérülékeny ökoszisztémákat.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy mindez a halászatot és az akvakultúrát is komolyan érinti: az érintett gazdaságok jelentős károkat szenvedhetnek. Ezek az extrém hőhullámok a jelenlegi klímaváltozás következményei, és a jövőben valószínűleg még több hasonlóan szélsőséges évet tapasztalunk majd.
