Sokk: Így forgatja fel az Univerzum kezdetét Hawking utolsó elmélete!

Sokk: Így forgatja fel az Univerzum kezdetét Hawking utolsó elmélete!
Miért született meg az univerzum? Sokan azt gondoljuk, hogy a világegyetem végtelen és örök, de a modern kozmológia szerint volt egy egyértelmű kezdet: az Ősrobbanás (Big Bang). Hogy pontosan mi történt akkor, arról azonban még a tudósoknak is csak elképzeléseik vannak. Stephen Hawking, a legendás elméleti fizikus és tanítványa, Thomas Hertog olyan szemléletváltást javasoltak, amely nem csupán új tudományos választ ad, hanem megkérdőjelezi, mit is értünk “kezdet” alatt.

Kozmikus kiválasztódás és az emberi nézőpont

A múlt század végén Hawking és Hertog elkezdték megkérdőjelezni a multiverzumra (több univerzum létezésére) alapuló elképzeléseket. Hawking visszariadt attól a gondolattól, hogy az univerzumunk csak egy a sok közül – vajon tényleg csupán szerencse kérdése, hogy éppen egy “élhető” univerzumban születtünk? Ehelyett azt vizsgálták, hogyan hatnak vissza maguk a megfigyelők az univerzum tulajdonságaira. Érdemes kiemelni, hogy Hawking szerint a fizikai törvények sem voltak öröktől fogva adottak, hanem kialakultak, ahogyan az univerzum fejlődött.

Ahogyan az életben a természetes kiválasztódás, úgy az univerzum is egy sor lépésből, “kozmikus szelekcióból” fejlődött a ma ismert állapotáig. A kérdés nem az, hogy “miért pont ilyen lett az univerzum”, hanem hogy a megfigyelők szempontjából hogyan vált élhetővé. Mégis, egyelőre csak mi, emberek vagyunk tudatában a létezésünknek; a Tejútrendszer sok százmilliárd bolygója között nem látunk életjelet, ami arra utalhat, hogy a magas szintű komplexitás igen ritka az univerzumunkban.

A “finomhangolt” univerzum dilemmája

Mikroszkopikus szinten az univerzum törvényei (például a részecskék tömegei, az erők nagysága) feltűnően “finomhangoltak” ahhoz, hogy az élet kialakulhasson. Elég csak arra gondolni, hogy kis változások a fizikai állandókban már instabillá tennék az atomokat, vagy ellehetetlenítenék csillagrendszerek kialakulását. A tudósok régóta keresik ennek magyarázatát: vajon matematikai véletlen, mély természeti szükségszerűség vagy ténylegesen több univerzum lehetősége áll a háttérben?

Mindezt figyelembe véve Hawking és Hertog felvetették, hogy a múltban az univerzum törvényei is egyfajta evolúció során “választódtak ki” a lehetséges opciók közül. Ez megdönti azt a platonikus elképzelést, hogy a fizikai törvények örök érvényűek, függetlenek az emberi nézőponttól.

Az idő eredete: amikor a törvények is születnek

A hagyományos elméletek – például Einstein általános relativitáselmélete – a kezdetekig visszavezetve eljutnak egy pontig, ahol az idő és a tér fogalmai összeomlanak (az úgynevezett szingularitásban). Ilyen extrém körülmények között már a megszokott ok-okozati elvek és a dinamika törvényei sem érvényesek, helyüket a kvantummechanika veszi át. Ekkor maga az idő sem értelmezhető – vagyis a “mi történt előtte?” kérdés értelmét veszti.

Kiemelendő, hogy Hawking és Hertog szerint az Ősrobbanás (Big Bang) nemcsak az idő kezdetét jelöli, hanem a fizikai törvények eredetét is. Analógiaként a biológiában az élet születése előtt sincsenek értelmezhető biológiai törvények – itt is az univerzum korai káoszából formálódtak ki a ma ismert szabályok.


Válasz a multiverzumra: megfigyelői perspektíva, holografikus univerzum

Hertog és Hawking elvetik a “mindent kívülről látó”, isteni szemléletű multiverzum elképzelést. Szerintük a tudomány legnagyobb eredménye az objektivitás, de ennek is vannak határai. Maga a megfigyelő is része a vizsgált rendszernek, ezért a kérdéseinket csak belülről, az általunk valóságként tapasztalt univerzumon keresztül tehetjük fel. A holografikus elv – miszerint a világegyetem “belsője” (például egy fekete lyuk) leírható egy nála eggyel kevesebb dimenzióval rendelkező felszínen – új megvilágításba helyezi a kvantumgravitációt is. Az idő mint dimenzió csak később “emelkedik ki” a kvantumkaoszból.

Ennek ellenére a hétköznapi asztrofizikában, ahol az idő egyértelmű, továbbra is a megszokott modelleket alkalmazzuk. De amikor a kezdetek kérdéseiről van szó, a holografikus szemlélet szerint egyszerűen “elfogy az információ”: ahogy közeledünk az Ősrobbanáshoz (Big Bang), az univerzum korábbi állapotáról egyre kevesebbet tudhatunk meg, s így a “mi volt előtte?” kérdés elveszíti jelentőségét.

Tudományos alázat és a megismerés határai

A Hawking–Hertog-elmélet szerint a tudásnak nemcsak módszertani, hanem elvi határai is vannak. A kvantumelmélet pontosan kijelöli, milyen kérdéseket lehet egyáltalán feltenni, és mennyit tudhatunk meg a világegyetemről. Mindezt figyelembe véve ez a szemlélet nem lemondást jelent, hanem annak felismerését, hogy az emberi megismerés része és terméke a világegyetemnek. Elképzelhető, hogy sosem kapunk egy végső, “mindenre választ adó” elméletet, de egyre mélyebb, árnyaltabb egységben láthatjuk a természet működését.

Ehhez hasonlóan, ahogyan a biológiában a törzsfákat vizsgáljuk, itt is az evolúció, a fizikai törvények változásának útját kell kutatnunk: honnan jöttünk, merre tartunk, és mely kérdések maradnak örökre nyitottak.

Következtetés: tudomány, alázat és új lehetőségek

A 20. század tudománya alázatra tanította az emberiséget: a Gödel-tétel, Heisenberg bizonytalansági elve vagy a káoszelmélet mind arra figyelmeztetnek, hogy vannak megismerési korlátaink. Hawking és Hertog szerint a válasz nem feltétlenül a végső igazság, hanem annak tudományos felismerése, hogy bizonyos dolgok végleg “el vannak rejtve” előlünk. Ez lehetőséget teremt forradalmi új gondolatokra: a fizikában, a kozmológiában éppúgy, mint a biológiában. És ki tudja, talán éppen az ismeretlen vezet majd el a következő nagy felfedezéshez.

2025, adminboss, www.quantamagazine.org alapján

  • Te félnél attól, ha egy nap kiderülne, hogy soha nem tudhatunk meg mindent az univerzumról?
  • Szerinted elfogadható, hogy néha az ismeretlennel kell együtt élnünk?
  • Te bíznál inkább a tudományban vagy a saját megérzéseidben, ha az univerzum eredetéről gondolkodsz?



Legfrissebb posztok

Az Apple Studio Display egyik legnagyobb hibája, érdemes váltani?

MA 14:27

Az Apple Studio Display egyik legnagyobb hibája, érdemes váltani?

💡 2022 márciusában jelent meg az Apple Studio Display, amely azoknak a kreatív szakembereknek készült, akik nem akartak közel 1,8 millió forintot rászánni a Pro Display XDR-re. Három év...

Áttörés a Lövedék-halmaznál, felfedték a sötét anyag titkát

MA 14:02

Áttörés a Lövedék-halmaznál, felfedték a sötét anyag titkát

A világegyetem egyik legizgalmasabb helyszíne, a Lövedék-halmaz (Bullet Cluster), merőben új megvilágításba került a James Webb-űrteleszkóp (JWST) legfrissebb, lenyűgözően részletes felvételén. Ez a galaxishalmaz egyedülálló természetes laboratóriumot kínál...

Megérkeztek az iPhone 17 újdonságai, itt az ultravékony iPhone Air is

MA 13:52

Megérkeztek az iPhone 17 újdonságai, itt az ultravékony iPhone Air is

📱 Elérkezett az Apple régóta várt őszi eseményének napja, ahol számos újdonságot mutatnak be: az iPhone 17 széria mellett végre bemutatkozik a régóta pletykált, ultravékony iPhone Air. Emellett megújul...

A kannibál napvihar akár 18 államban is sarki fényt hozhat

MA 13:26

A kannibál napvihar akár 18 államban is sarki fényt hozhat

🌌 Idén a munka ünnepén az Egyesült Államok északi régióiban szokatlanul látványos sarki fény díszítheti az eget. Egy ritka, úgynevezett kannibál típusú napvihar tart a Föld felé, amely már...


MA 12:50

Az Alibaba MI-chipje pótolná az Nvidia hiányát

Kínában az Alibaba, az ország legnagyobb felhőszolgáltatója, új MI-chip fejlesztésével próbálja betölteni az Nvidia termékei után maradt űrt, miután amerikai korlátozások miatt az Nvidia már nem értékesíthet csúcstechnológiás...


MA 12:29

Hogyan váltak a brit utak a világ legbiztonságosabbjaivá

Mindössze száz évvel ezelőtt az angliai utakon szabályok, jogosítványvizsga és vezetői vizsga nélkül közlekedtek az autók – papíron bárki vezethetett, ha kifizette a mai értéken 110 forintnak megfelelő...

Találtak életnyomokat a Marson, de ki hozza vissza a köveket?

MA 12:02

Találtak életnyomokat a Marson, de ki hozza vissza a köveket?

🚀 A NASA Perseverance marsjárója ismét izgalmas felfedezést tett a vörös bolygón: egy nyílvessző alakú kőzetet talált, amelynek kémiai mintázata és szerkezete arra utalhat, hogy akár ősi mikrobális élet...

Hogyan pillantottak be a 3I/ATLAS belsejébe, az univerzum vándorába

MA 11:52

Hogyan pillantottak be a 3I/ATLAS belsejébe, az univerzum vándorába

🔎 A 3I/ATLAS üstökös érkezése újabb fejezetet nyitott a csillagászati megfigyelések történetében. Ez a különös égi vándor mindössze a harmadik ismert intersztelláris objektum, amely valaha áthaladt Naprendszerünkön. Származási helye...

Az új iPhone 17 meglepetéseket hoz: itt a dátum!

MA 11:26

Az új iPhone 17 meglepetéseket hoz: itt a dátum!

Szeptember 9-én tartja éves őszi bemutatóját az Apple, ahol minden figyelem az új iPhone 17 szériára irányul. A legnagyobb szenzáció az iPhone 17 Air, amely a valaha volt...