Valóban létezik az univerzum legkisebb részecskéje, vagy csak feltételezzük

Valóban létezik az univerzum legkisebb részecskéje, vagy csak feltételezzük
Sokan szeretnék tudni, mi az univerzum legkisebb részecskéje – de a válasz sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk. Világunkat különféle részecskék alkotják: protonok, neutronok, elektronok, fotonok és még sok más, amelyek együtt adják mindennapi valóságunk alapját. Ezek azonban olyan aprók, hogy értelmezésük, sőt, méretük meghatározása is szinte lehetetlen vállalkozás.

Mit jelent az, hogy “kicsi”?

Nem elhanyagolható tényező, hogy a “kicsi” fogalma önmagában is sokféleképpen értelmezhető. Egy vattapamacs kicsi lehet, mert könnyű, míg egy fémgolyó kicsi lehet, mert kis sugarú, noha sokkal nehezebb. A részecskefizikában a legfontosabb különbség mégis abban rejlik, hogy egy részecske tömegéről vagy sugaráról beszélünk-e, illetve abban, hogy milyen osztályba tartozik: az anyagot felépítő fermionok (azaz anyagi részecskék, például elektron, proton), vagy a köztük ható erőket hordozó bozonok (mint a foton).

Ennél is lényegesebb azonban, hogy léteznek alapvető (fundamentális) és nem alapvető részecskék. Minden olyan részecske, amelyet a mai technológiával nem lehet tovább bontani, alapvetőnek számít – ilyen például a kvark, az elektron vagy a neutrínó. Ezzel szemben a protont szét lehet “robbantani”, ilyenkor kvarkokra esik szét.

A méret fogalmának értelmetlensége az alapvető részecskéknél

Ha tehát méretről van szó, logikus lenne úgy gondolni, hogy az alapvető részecskék kisebbek, mint a nem alapvetők. Csakhogy a Standard Modell, vagyis a részecskefizika fő elmélete szerint az összes alapvető részecske valójában pontszerű – nincs kiterjedésük, vagyis nem lehet közöttük “nagyobbat” és “kisebbet” választani. Méretük meghatározhatatlan, mert épp olyanok, mint a matematikai pontok: nulla dimenziósak, nincs belső szerkezetük, ezért efféle kérdés “nonszensz”, olyan, mintha azt kérdeznéd, mi van az “észak” fölött.

Ez azt is jelenti, hogy például az elektron nem apró golyóként kering az atommag körül, hanem inkább egyfajta “esélyfelhő”, amely valószínűségeket hordoz. Az sem látható, hogy ezeknek a részecskéknek lenne belső szerkezetük – minden kísérlet azt mutatja, hogy tovább nem bonthatók.

Mekkora a legkisebb ismert tömeg?

A kutatók ilyenkor gyakran tömeggel próbálják “kifejezni” a kicsiséget – például az E=mc² képlet alapján. Az elektron tömege körülbelül 9,109 × 10⁻³¹ kg (vagy 0,51 megaelektronvolt/c²), míg a legkönnyebb kvark, az up kvark, mintegy négyszer nehezebb ennél. Ezzel szemben vannak úgynevezett tömegnélküli részecskék is, mint például a foton vagy a gluon, amelyek egy adott nézőpontból akár a “legkisebbek” is lehetnének.

Az anyag építőköveinél, a fermionoknál jelenleg a neutrínó tűnik a legkönnyebbnek: tömege kevesebb, mint 0,45 elektronvolt/c² – vagyis kevesebb mint egymilliomod része az elektron tömegének!

Ha viszont a hordozórészecskékre, vagyis a bozonokra koncentrálunk, a foton foglalja el az első helyet a “legkisebb” részecske címéért, hiszen tömege gyakorlatilag nulla. A gluon is tömegnélküli, de nehezebben vizsgálható, mert jellemzően a magon belül csapdázódik.


A kérdés, amire nincs egyszerű válasz

Végső soron, hogy melyik a legkisebb részecske, attól függ, pontosan mit értesz “kicsiség” alatt: tömeg, átmérő, vagy valami mást? Az alapvető részecskéknél méretről beszélni értelmezhetetlen, így a “legkisebb” cím több oldalról is megközelíthető, és alapvetően a tudományos kérdésfeltevés módjától függ.

Mindezt figyelembe véve, a kérdés inkább filozófiai, mint fizikai: az univerzum legkisebb “valamije” éppolyan felfoghatatlan marad, mint maga az univerzum.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján


Legfrissebb posztok

Hogyan borítja fel a mesterséges intelligencia a mindennapokat, itt a 32 legérdekesebb példa

MA 16:01

Hogyan borítja fel a mesterséges intelligencia a mindennapokat, itt a 32 legérdekesebb példa

A mesterséges intelligencia fejlődése folyamatosan új dilemmákat vet fel: két MI-kutató, Richard Watson és Roman V. Yampolskiy most 32 különböző „megborulási” módot azonosított, amelyek során egy mesterséges intelligencia...

Itt az új GeForce NOW, gyorsabb és szebb lett, de kell-e még saját gamer gép?

MA 15:52

Itt az új GeForce NOW, gyorsabb és szebb lett, de kell-e még saját gamer gép?

💻 Szeptembertől az NVIDIA GeForce NOW Ultimate előfizetői számára érkezik a várva várt RTX 5080 GPU-támogatás, amellyel egészen elképesztő, akár 5K felbontású, 120 képkocka/másodperces játékstreaming válik lehetővé. Azok számára,...

Az egyetemi hallgatók most egy évig ingyen kapják a Microsoft 365-öt

MA 15:26

Az egyetemi hallgatók most egy évig ingyen kapják a Microsoft 365-öt

🎓 A Microsoft csütörtöktől minden amerikai egyetemi és főiskolai hallgatónak egy teljes évre ingyenes Microsoft 365 Személyes (Personal) előfizetést kínál. Ez a csomag alapból 37 000 forintba (99,99 USD)...

Nikkelből lehet megoldás a műanyagszennyezésre

MA 15:03

Nikkelből lehet megoldás a műanyagszennyezésre

🧠 Évtizedek óta sújtja a világot az a probléma, hogy a mindennapjainkat elárasztó műanyagokat, főleg a poliolefintartalmú termékeket, gyakorlatilag lehetetlen környezetbarát módon újrahasznosítani. Most úgy tűnik, a Northwestern Egyetem...

Új űrszkennerrel derülhet ki, laknak-e marslakók a kert végében

MA 14:53

Új űrszkennerrel derülhet ki, laknak-e marslakók a kert végében

🛸 A Tejútrendszerben felfedezhető idegen élet keresése soha nem volt olyan izgalmas, mint most, amikor a fejlett műszerek új perspektívát nyitnak a legígéretesebb célpontok, vagyis a hozzánk közel eső...


MA 14:00

Az MI-vel kísérletező Taco Bell nevetőgörcsöt kapott

A Taco Bell közel 500 amerikai éttermében vezette be az MI-alapú autós kiszolgálóasszisztenst, de a rendszer nem várt akadályokba ütközött. Az MI olykor teljesen értelmetlen vagy furcsa rendeléseket...

Az internet új réme: eszméletlen méretű DDoS-támadás bukott el

MA 13:51

Az internet új réme: eszméletlen méretű DDoS-támadás bukott el

💥 A Cloudflare nemrég egy minden korábbinál nagyobb, 11,5 Tbps csúcsterhelésű DDoS-támadást hárított el sikeresen, amely több okoseszközről és felhőszolgáltatótól érkezett összehangoltan. A vállalat védelmi rendszerei az elmúlt hetekben...


MA 13:26

Az állam pénzt önt az Intelbe – tényleg megérte?

Az Intel előre megkapott mintegy 2,59 billió forintot (5,7 milliárd USD) az amerikai kormánytól, miután módosították a támogatási szerződés feltételeit és eltávolították a korábbi mérföldköveket. Így az Intel...

Az új Google okosotthon-kütyük hátborzongóan ismerősek

MA 12:51

Az új Google okosotthon-kütyük hátborzongóan ismerősek

A Google idén új Nest kütyükkel bővíti az okosotthon kínálatát, de a dizájn szinte megkülönböztethetetlen a korábbiaktól – kivéve egy frissített intelligens hangszórót. Ez a Google Home hangszóró...