Valóban létezik az univerzum legkisebb részecskéje, vagy csak feltételezzük

Valóban létezik az univerzum legkisebb részecskéje, vagy csak feltételezzük
Sokan szeretnék tudni, mi az univerzum legkisebb részecskéje – de a válasz sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk. Világunkat különféle részecskék alkotják: protonok, neutronok, elektronok, fotonok és még sok más, amelyek együtt adják mindennapi valóságunk alapját. Ezek azonban olyan aprók, hogy értelmezésük, sőt, méretük meghatározása is szinte lehetetlen vállalkozás.

Mit jelent az, hogy “kicsi”?

Nem elhanyagolható tényező, hogy a “kicsi” fogalma önmagában is sokféleképpen értelmezhető. Egy vattapamacs kicsi lehet, mert könnyű, míg egy fémgolyó kicsi lehet, mert kis sugarú, noha sokkal nehezebb. A részecskefizikában a legfontosabb különbség mégis abban rejlik, hogy egy részecske tömegéről vagy sugaráról beszélünk-e, illetve abban, hogy milyen osztályba tartozik: az anyagot felépítő fermionok (azaz anyagi részecskék, például elektron, proton), vagy a köztük ható erőket hordozó bozonok (mint a foton).

Ennél is lényegesebb azonban, hogy léteznek alapvető (fundamentális) és nem alapvető részecskék. Minden olyan részecske, amelyet a mai technológiával nem lehet tovább bontani, alapvetőnek számít – ilyen például a kvark, az elektron vagy a neutrínó. Ezzel szemben a protont szét lehet “robbantani”, ilyenkor kvarkokra esik szét.

A méret fogalmának értelmetlensége az alapvető részecskéknél

Ha tehát méretről van szó, logikus lenne úgy gondolni, hogy az alapvető részecskék kisebbek, mint a nem alapvetők. Csakhogy a Standard Modell, vagyis a részecskefizika fő elmélete szerint az összes alapvető részecske valójában pontszerű – nincs kiterjedésük, vagyis nem lehet közöttük “nagyobbat” és “kisebbet” választani. Méretük meghatározhatatlan, mert épp olyanok, mint a matematikai pontok: nulla dimenziósak, nincs belső szerkezetük, ezért efféle kérdés “nonszensz”, olyan, mintha azt kérdeznéd, mi van az “észak” fölött.

Ez azt is jelenti, hogy például az elektron nem apró golyóként kering az atommag körül, hanem inkább egyfajta “esélyfelhő”, amely valószínűségeket hordoz. Az sem látható, hogy ezeknek a részecskéknek lenne belső szerkezetük – minden kísérlet azt mutatja, hogy tovább nem bonthatók.

Mekkora a legkisebb ismert tömeg?

A kutatók ilyenkor gyakran tömeggel próbálják “kifejezni” a kicsiséget – például az E=mc² képlet alapján. Az elektron tömege körülbelül 9,109 × 10⁻³¹ kg (vagy 0,51 megaelektronvolt/c²), míg a legkönnyebb kvark, az up kvark, mintegy négyszer nehezebb ennél. Ezzel szemben vannak úgynevezett tömegnélküli részecskék is, mint például a foton vagy a gluon, amelyek egy adott nézőpontból akár a “legkisebbek” is lehetnének.

Az anyag építőköveinél, a fermionoknál jelenleg a neutrínó tűnik a legkönnyebbnek: tömege kevesebb, mint 0,45 elektronvolt/c² – vagyis kevesebb mint egymilliomod része az elektron tömegének!

Ha viszont a hordozórészecskékre, vagyis a bozonokra koncentrálunk, a foton foglalja el az első helyet a “legkisebb” részecske címéért, hiszen tömege gyakorlatilag nulla. A gluon is tömegnélküli, de nehezebben vizsgálható, mert jellemzően a magon belül csapdázódik.


A kérdés, amire nincs egyszerű válasz

Végső soron, hogy melyik a legkisebb részecske, attól függ, pontosan mit értesz “kicsiség” alatt: tömeg, átmérő, vagy valami mást? Az alapvető részecskéknél méretről beszélni értelmezhetetlen, így a “legkisebb” cím több oldalról is megközelíthető, és alapvetően a tudományos kérdésfeltevés módjától függ.

Mindezt figyelembe véve, a kérdés inkább filozófiai, mint fizikai: az univerzum legkisebb “valamije” éppolyan felfoghatatlan marad, mint maga az univerzum.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján


Legfrissebb posztok

MA 09:57

Az orosz télnél is halálosabb betegségek tizedelték meg Napóleon seregét

🔫 1812-ben Napóleon hatalmas sereggel – mintegy 500 000 katonával – rohanta meg Oroszországot...



MA 18:30

Az ólommérgezés lehetett a neandervölgyiek titkos fegyvere?

Az emberi faj és közeli rokonai már 2 millió éve ki vannak téve az ólom hatásainak, ám csak most derült fény arra, hogy ez a toxikus fém az evolúció egyik kulcsfontosságú tényezője lehetett...



MA 18:01

Most kiderül, tényleg jobb programozó az MI az embernél

A kaliforniai UC Berkeley számítógéptudósai olyan új MI-alapú algoritmusokat fejlesztettek, amelyek mélyen átalakíthatják a számítástechnikai rendszerek kutatását és optimalizálását...



MA 18:01

A Cloudflare automatikusan megállította az npm elleni támadást

2025 szeptemberének elején komoly támadás érte az egyik legnagyobb JavaScript-csomagtárat, az npm-et...



MA 17:30

Az európai rendőrök lebuktatták a 49 milliós átverőhálózatot

👮 Európai rendőri erők nagyszabású nemzetközi akcióval számoltak fel egy kiberbűnöző hálózatot, amely 49 millió hamis online fiókot hozott létre különféle közösségi és kommunikációs platformokon csalási célokra...



MA 17:02

A Waymo önvezető taxijai felkészültek a télre?

❄ A havas és jeges utak komoly kihívások elé állítják az önvezető autókat...



MA 16:31

Új módszerrel bárki hozzájuthat a legerősebb védelemhez

🔒 A COVID–19 vagy a Zika járványai megmutatták, mennyire nehéz lépést tartani a fertőző betegségek rohamos terjedésével...



MA 16:00

Az elkerülhetetlen vegyszermaradvány: mindenhova jut a permet

Európa tíz országában, 641 résztvevő bevonásával készült kutatás azt vizsgálta, hogyan éri az embereket peszticid- (növényvédőszer-) terhelés a mindennapokban...

MA 15:59

Az élet párban kezdődik? Miért csökken a gyerekvállalási kedv Japánban

👧 A japán társadalomban egyre kevesebben vállalnak gyereket, és ebben meghatározó szerepe van annak, hogy kinek van romantikus partnere...

MA 15:29

Az AMD-chipeken is működik az IBM kvantumhibajavítása

Az IBM áttörést ért el a kvantumszámítógépek hibajavításában: sikerült egy olyan algoritmust kifejleszteni, amely már meglévő, hagyományos AMD-chipeken is gond nélkül futtatható...

MA 15:01

Elég némi boldogság is ahhoz, hogy egészségesek maradjunk

Az elmúlt 15 év adatai szerint már egy viszonylag alacsony szintű boldogság is jelentősen csökkentheti a krónikus betegségek miatt bekövetkező korai halálozás esélyét...

MA 14:58

Az MI átírja a filmipart: Schrader új korszakot jósol

Paul Schrader, a Taxisofőr (Taxi Driver) és a Dühöngő bika (Raging Bull) legendás forgatókönyvírója és rendezője most teljes mellszélességgel kiáll a mesterséges intelligencia (MI) mellett a filmiparban...

MA 14:29

Az evolúció trükkje: A kígyóvizelet lehet a köszvény ellenszere?

🐍 Ezúttal a kígyók vizelete okoz meglepetést: kiderült, hogy a hüllők nem folyékony, hanem kristályos formában adják le a felesleges anyagokat...

MA 14:01

Az új kínai rakéta már versenyre kel a SpaceX-szel

Kína magánűripara újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett: a LandSpace nevű vállalat Zhuque–3 elnevezésű, többször felhasználható rakétája sikerrel teljesítette legutóbbi földi hajtóműtesztjét...



MA 13:59

Az iOS 26 eltünteti a Pegasus és a Predator nyomait, eltűnhetnek a bizonyítékok

🔒 Az iOS 26 megjelenésével az Apple egy kevéssé feltűnő, ám annál jelentősebb technikai változtatást vezetett be: a rendszer automatikusan felülírja a shutdown...

MA 13:29

Az MI-s böngészőháború újraindul – veszélybe kerülhetnek a jelszavaid?

🚧 A böngészőháború ismét feléledt, de most az MI ül a volánnál...



MA 13:01

Óriáshét jön, ezek a részvények mozdíthatják meg a tőzsdét

Az előttünk álló héten igazi eredménydömping várható, hiszen több mint 150 S&P 500-as cég teszi közzé negyedéves számait...

MA 12:59

Az Amazon új gombja eldönti, mit rendelj haza

Az online vásárlás sokak számára kimerítő élmény: az ember órákon át böngészi a végtelen terméklistákat, értékeléseket olvas, és végül nehezen dönt...



MA 12:30

Az MI már túlságosan engedékeny, meglepő a nyelvi modellek szervilizmusa

Lényeges hangsúlyozni, hogy a nagy nyelvi modelleknél (LLM) széles körben elterjedt a hajlam a felhasználók kritikátlan kiszolgálására, még akkor is, ha ez a pontosság rovására megy...