Milliárdos költekezés és fejvadászat
A Meta irányt váltott, hogy lépést tartson az MI-fronton az OpenAI és a Google tempójával. Több mint 5 400 milliárd forintot (14,3 milliárd dollárt) költött el csak arra, hogy leigazolja a Scale AI alapítóját, Alexandr Wangot, valamint vezető kutatókat és mérnököket. Nem sokkal ezután a cég máris tovább emelte a 2025-ös tőkeberuházási előrejelzését 25 500–26 200 milliárd forint közötti sávra. Azonban a cég stratégiáján egyre több a repedés: belső források és iparági elemzők szerint is szétszórtnak tűnik a cég MI-fejlesztői irányvonala, amellyel nehezen tudja felvenni a tempót a riválisokkal.
A cégnél az Avocado modelltől várnak áttörést; ez az új, a Llama-t felváltó, zárt fejlesztésű MI-modell akár 2026 első negyedévében jelenhet meg. A fejlesztők igyekeznek minden teljesítménybeli hibát kiküszöbölni, hogy a rendszer zavartalanul debütáljon. Noha a Meta szóvivője szerint minden a tervek szerint halad, a piac várja az áttörést, hiszen a részvényárfolyam mind a technológiai szektor, mind pedig a Google anyacége, az Alphabet mögött kullog.
Open source Llama, zárt Avocado?
A Meta eddig abban különbözött a versenytársaktól, hogy MI-modelljeinek súlyait és szoftvereit szabadon elérhetővé tette, lehetővé téve a fejlesztők számára a fejlesztések végrehajtását. A Llama 4 kiadása után azonban a fejlesztők és Zuckerberg is óvatosabbak lettek: a nyílt forráskódú megközelítés kockázatainak fényében elképzelhető, hogy teljesen zárt rendszerré válik a következő generációs Avocado modell. További kérdéseket vetett fel a cégen belül, hogy a Google a Gemini 2.0 modelljénél a Llama architektúrájának elemeit építette be, ami megerősítette a félelmeket a szabad hozzáférés veszélyeivel kapcsolatban.
Ezt követően a legmagasabb szintű MI-vezetők és az újonnan létrehozott Meta Superintelligence Labs irányítói inkább a zárt fejlesztési modell felé hajlanak. A Llama 4 kudarca ráadásul belső átszervezésekhez vezetett: Chris Cox, aki húsz éve dolgozott a cégnél és az MI-fejlesztések főnöke volt, kikerült a vezetőségi körből.
Új vezetők, új kultúra
Zuckerberg az MI-divízió élére friss külsős vezetőket hozott — Wang mellett például a GitHub egykori vezérigazgatóját, Nat Friedmant, és John Schulmant (a ChatGPT egyik atyját), akik teljesen új fejlesztési szokásokat honosítottak meg a cégnél. Az új irány gyorsabb fejlesztést, modernebb infrastruktúrát és kevesebb bürokráciát hozott, ugyanakkor a gyakorlatban az MI-projektek inkább különálló startupként működnek a cégen belül: például Wang és csapata, amely Zuckerberg irodájához közel dolgozik, nem is használja a Meta belső kommunikációs platformját, a Workplace-t.
Az irányítás azonban nem kerülte el teljesen a régi gárdát. Például Aparna Ramani, aki tíz éve van a cégnél, felel az MI-labor számítási kapacitásainak felügyeletéért, míg Vishal Shah a hagyományos közösségi termékek és az új MI-projektek között igyekszik hidat képezni.
Korlátlan nyomás, extrém tempó
Az MI-divízió tagjai heti 70 órát dolgoznak, miközben leépítések és átszervezések sújtják őket. Októberben például a Fundamental Artificial Intelligence Research (FAIR) egységből többeket bocsátottak el, ami Yann LeCun, a cég legendás MI-tudósának távozását is előidézte.
Noha Wang és Friedman is hatalmas elvárások alatt dolgoznak — Friedman szeptemberben például elindította a Vibes platformot, egy MI-vel generált rövid videós szolgáltatást, amelyet mindenki az OpenAI Sora 2 mögé sorol —, a menedzsment a gyors sikerért hajszolja a vezetőket. A Vibes fejlesztése például olyan gyorsan zajlott, hogy a legfontosabb funkciói sem készültek el az indulásra.
Új fejlesztési szokások és infrastruktúra
A régi Meta szoftverfejlesztési folyamatai helyett most a gyors prototípus-fejlesztésé a főszerep. Az új MI-vezetők szlogenje: Demo, don’t memo – vagyis demózzunk, ne emlékeztetőket írjunk. A belső fejlesztések során már olyan eszközöket alkalmaznak, amelyek egyszerre több MI-modellt és automatikus kódszerkesztő szoftvert képesek kezelni, és jóval lendületesebb fejlesztést tesznek lehetővé, mint korábban.
Az infrastruktúrában is változások történnek: egyre inkább külső felhőszolgáltatókat — például az Amazon Web Services és a Google Cloud platformját — használnak. Ennek részeként jött létre a 9 600 milliárd forintos Hyperion adatközpont is, amely a Meta gigászi MI-ambícióit hivatott kiszolgálni.
Meta: az MI-siker ára
A Meta évek óta uralja az online hirdetési piacot, MI-alapú célzási megoldásai révén a 64 000 milliárd forintot is meghaladó éves bevételét több mint 20%-kal növeli. Zuckerberg azonban tovább akar lépni: szerinte, ha a Meta most nem lendül akcióba, könnyen mellékszereplővé válik az MI-vezérelte világban. Elképzelhető, hogy az Avocado modell debütálása lesz az igazi fordulópont; addig azonban komoly feszültségek, hihetetlen munkaórák és sosem látott átalakulás jellemzi a céget, ahol a siker ára nemcsak pénzben, hanem emberi és szervezeti szinten is mérhető.
