A Nature Human Behaviour folyóiratban megjelent átfogó elemzés szerint a kis kutatócsoportokban képzett PhD-hallgatók nagyobb valószínűséggel maradnak az akadémiai pályán, mint a nagyobb laboratóriumokból érkezők. A tanulmány, amely 1,5 millió tudóst és 1,8 millió mentorálási kapcsolatot vizsgált a kémia, fizika és idegtudományok területén, megállapította, hogy a nagy kutatócsoportokból érkező hallgatók “túlélési aránya” az akadémiai világban 38-48%-kal alacsonyabb volt az 1980-as évek és 1995 között, összehasonlítva a kisebb csoportokban dolgozó társaikkal.
Ugyanakkor azok a kutatók, akik nagyobb laboratóriumokból érkeznek és mégis az akadémiai pályán maradnak, általában nagyobb szakmai sikereket érnek el: olyan tanulmányokat publikálnak, amelyekre többen hivatkoznak, és gyakrabban szerepelnek a legtöbbet idézett tudósok között.
A mentorálás kulcsszerepet játszik
A kutatócsoportot Roberta Sinatra, a Koppenhágai Egyetem társadalmi adattudósa vezette. Felfedezték, hogy a nagy kutatócsoportokból származó sikeres tudósok jellemzően több olyan cikket publikáltak, amelyekben ők voltak az első szerzők, mentoraik pedig az utolsó szerzők. Ez arra utal, hogy a csoport mérete ellenére is jelentős figyelmet kaptak mentoraiktól.
🌌 A Champagne-halmaz névre keresztelt csillagászati jelenség szilveszter éjszakáján történt felfedezése óta ejti ámulatba a szakértőket: két hatalmas galaxishalmaz ütközése mutatkozik meg benne, a képeken pedig szinte pezsgőbuborékszerű foltok formájában láthatók a felforrósodott gázok...
A NASA súlyos költségmegszorítások és telephely-összevonások közepette kénytelen bezárni a legnagyobb könyvtárát, így veszélybe kerül tízezernyi történelmi és tudományos dokumentum, amelyek jelentős része még nem digitalizált...
Az idei év kifejezetten gyengén alakult a dollár számára, hiszen a valuta több mint 9 százalékot veszített értékéből a főbb devizákkal szemben – ilyen rossz évet legutóbb nyolc éve látott...
Lenyűgöző részletességgel sikerült megörökíteni két ütköző spirálgalaxist a NASA James Webb-űrteleszkópja (James Webb Space Telescope, JWST) és a Chandra röntgenobszervatórium (Chandra X-ray Observatory) adatainak egyesítésével...
🤖 Az elmúlt év végleg átalakította az MI helyét: a kezdeti mutatványokból állandó társunk lett a mindennapokban, és az emberek már nem csupán újdonságként tekintenek rá...
🎲 Egy lényeges szempont, hogy a kínai tudósoknak most először sikerült megvalósítaniuk azt a híres gondolatkísérletet, amellyel Albert Einstein majdnem száz éve próbálta cáfolni Niels Bohr elméletét a kvantummechanikában...
🚫 A 2026-os New York-i polgármesteri beiktatáson, ahol Zohran Mamdani lép hivatalba, szigorú tiltólistát hirdettek, amelyen meglepő módon külön megnevezték a Flipper Zero-t és a Raspberry Pi-t...
🚀 Érdekes, hogy az MI-berobbanás éveiben szerzett lendület ellenére az Eaton részvényárfolyama 2025-ben nem tudta tartani a lépést a többi ipari óriással...
💡 A kutatók azt vizsgálják, miként lehetne fenntarthatóbban előállítani az egyik legfontosabb ipari vegyületet, az ammóniát, amely a műtrágyák, tisztítószerek és robbanóanyagok gyártásának is alapja...
