A Nature Human Behaviour folyóiratban megjelent átfogó elemzés szerint a kis kutatócsoportokban képzett PhD-hallgatók nagyobb valószínűséggel maradnak az akadémiai pályán, mint a nagyobb laboratóriumokból érkezők. A tanulmány, amely 1,5 millió tudóst és 1,8 millió mentorálási kapcsolatot vizsgált a kémia, fizika és idegtudományok területén, megállapította, hogy a nagy kutatócsoportokból érkező hallgatók “túlélési aránya” az akadémiai világban 38-48%-kal alacsonyabb volt az 1980-as évek és 1995 között, összehasonlítva a kisebb csoportokban dolgozó társaikkal.
Ugyanakkor azok a kutatók, akik nagyobb laboratóriumokból érkeznek és mégis az akadémiai pályán maradnak, általában nagyobb szakmai sikereket érnek el: olyan tanulmányokat publikálnak, amelyekre többen hivatkoznak, és gyakrabban szerepelnek a legtöbbet idézett tudósok között.
A mentorálás kulcsszerepet játszik
A kutatócsoportot Roberta Sinatra, a Koppenhágai Egyetem társadalmi adattudósa vezette. Felfedezték, hogy a nagy kutatócsoportokból származó sikeres tudósok jellemzően több olyan cikket publikáltak, amelyekben ők voltak az első szerzők, mentoraik pedig az utolsó szerzők. Ez arra utal, hogy a csoport mérete ellenére is jelentős figyelmet kaptak mentoraiktól.
Az elefántok híresek arról, hogy soha nem felejtenek – most azonban azt is bizonyítják, milyen gyorsan képesek alkalmazkodni a modern technológiához...
Kína új földalatti neutrínómegfigyelője, a JUNO most először közölt eredményeket, amelyek a két legfontosabb neutrínóoszcillációs paraméterről minden eddiginél pontosabb adatokat adnak...
Az internetes szolgáltatások nagy kieséseinek egyik fő oka gyakran az Amazon Web Services (AWS) híresen instabil US East régiója, illetve a domainnévrendszer (DNS) meghibásodása...
A Gainsight vezérigazgatója, Chuck Ganapathi igyekszik kisebbíteni a cégüket ért adatvédelmi incidens súlyosságát, mondván, csak néhány ügyfél adatait érintette a betörés...
Mexikó nagyszabású tervvel állt elő: 2026-ban elkezdik építeni a Coatlicue névre keresztelt szuperszámítógépüket, amely a kontinens legnagyobb számítási teljesítményével rendelkezik majd...
A friss kutatások szerint a maja civilizáció hanyatlása nem egyszerűen az aszály következménye volt: éghajlatváltozás, belső konfliktusok és a mezőgazdasági forradalmak együtt alakították a városok felemelkedését és visszaesését...
Egy lényeges szempont, hogy tíz év telt el azóta, hogy a Különös dolgok (Stranger Things) berobbant a köztudatba, és a Duffer testvéreknek bőven volt idejük megálmodni a sorozat méltó lezárását...