A Nature Human Behaviour folyóiratban megjelent átfogó elemzés szerint a kis kutatócsoportokban képzett PhD-hallgatók nagyobb valószínűséggel maradnak az akadémiai pályán, mint a nagyobb laboratóriumokból érkezők. A tanulmány, amely 1,5 millió tudóst és 1,8 millió mentorálási kapcsolatot vizsgált a kémia, fizika és idegtudományok területén, megállapította, hogy a nagy kutatócsoportokból érkező hallgatók “túlélési aránya” az akadémiai világban 38-48%-kal alacsonyabb volt az 1980-as évek és 1995 között, összehasonlítva a kisebb csoportokban dolgozó társaikkal.
Ugyanakkor azok a kutatók, akik nagyobb laboratóriumokból érkeznek és mégis az akadémiai pályán maradnak, általában nagyobb szakmai sikereket érnek el: olyan tanulmányokat publikálnak, amelyekre többen hivatkoznak, és gyakrabban szerepelnek a legtöbbet idézett tudósok között.
A mentorálás kulcsszerepet játszik
A kutatócsoportot Roberta Sinatra, a Koppenhágai Egyetem társadalmi adattudósa vezette. Felfedezték, hogy a nagy kutatócsoportokból származó sikeres tudósok jellemzően több olyan cikket publikáltak, amelyekben ők voltak az első szerzők, mentoraik pedig az utolsó szerzők. Ez arra utal, hogy a csoport mérete ellenére is jelentős figyelmet kaptak mentoraiktól.
👶 A babák világra jövetele különleges, mégis megdöbbentően összetett folyamat. Az emberi terhesség átlagosan kilenc hónapig tart, három szakaszra – trimeszterre – oszlik, és már a fogantatás előtt, a menstruációs ciklus kezdőnapjától számítják...
A világ legnagyobb származékos tőzsdéje, a CME Group június 1-jén elindítja a bitcoin volatilitásalapú határidős ügyleteit, amint megkapja a szükséges szabályozói engedélyeket...
Svájcban ismét elhalt egy merész kezdeményezés, amely arra irányult, hogy a Svájci Nemzeti Bank arany- és külföldi devizatartalékai mellett bitcoint is felhalmozzon...
📢 Tizennégy év után ismét lehetőség nyílik arra, hogy vállalatok, szervezetek vagy akár városok saját felső szintű domainnevet (top-level domain, röviden TLD) birtokoljanak az interneten...
A hosszú, mély merülések extrém terhelést jelentenek a tengeri emlősöknek. Ilyenkor a szív és az agy kivételével a többi szerv áttér oxigén nélküli anyagcserére, aminek következtében tejsav halmozódik fel...
A szárazfatermeszek mesterien rejtőzködnek, fából készült épületek belsejében csendben táplálkoznak és gyarapodnak, míg a tulajdonosok csak a károk észlelése után szembesülnek a jelenlétükkel...
🔨 Érdemes megvizsgálni, hogy a modern ember ősrokonai mennyire képesek voltak alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez: a közép-kínai Lingjing lelőhely feltárásán kivételesen fejlett kőeszközökre bukkantak, amelyek körülbelül 146 ezer évvel ezelőtt készültek...
A mai vállalatok egyre bátrabban telepítenek autonóm MI-rendszereket, ám ezek magától értetődő magabiztossággal képesek váratlanul, akár katasztrofálisan hibázni...
🚀 Érdemes megjegyezni, hogy az Abiotikus tényező fejlesztői ismét egy hatalmas frissítést adtak ki, amely tovább bővíti a játék eleve hatalmas világát...
Május második hetének technológiai újdonságai minden eddiginél színesebbek: fizetős kárpótlás az iPhone-tulajdonosoknak, egy új „zseniális” Google Fitbit, legendás játék visszatérése Switch 2 konzolra, valamint a Vine feltámadása is elfért a hét legfontosabb techhírei között...
👑 Aki Ázsiába utazik, hamar szembesül azzal, hogy a helyi közlekedéshez, ételrendeléshez és tájékozódáshoz kötelező letölteni az ottani appokat, hiszen az európai vagy magyar alkalmazások gyakran használhatatlanok...
Ilyen eset például, amikor egy új játékra vagy irodai munkára keresel számítógépet, de a RAM-árak az egekben járnak, így nehéz jó ár-érték arányú, előre összeszerelt gépet találni...
Modderek körében népszerű ötlet, hogy klasszikus játékokat integrálnak a modern környezetbe, de kevesen viszik ezt olyan extrém szintre, mint RPGKing117, aki sorra varázsolja be a legendás szerepjátékokat a Fallout 4 univerzumába...
