A Nature Human Behaviour folyóiratban megjelent átfogó elemzés szerint a kis kutatócsoportokban képzett PhD-hallgatók nagyobb valószínűséggel maradnak az akadémiai pályán, mint a nagyobb laboratóriumokból érkezők. A tanulmány, amely 1,5 millió tudóst és 1,8 millió mentorálási kapcsolatot vizsgált a kémia, fizika és idegtudományok területén, megállapította, hogy a nagy kutatócsoportokból érkező hallgatók “túlélési aránya” az akadémiai világban 38-48%-kal alacsonyabb volt az 1980-as évek és 1995 között, összehasonlítva a kisebb csoportokban dolgozó társaikkal.
Ugyanakkor azok a kutatók, akik nagyobb laboratóriumokból érkeznek és mégis az akadémiai pályán maradnak, általában nagyobb szakmai sikereket érnek el: olyan tanulmányokat publikálnak, amelyekre többen hivatkoznak, és gyakrabban szerepelnek a legtöbbet idézett tudósok között.
A mentorálás kulcsszerepet játszik
A kutatócsoportot Roberta Sinatra, a Koppenhágai Egyetem társadalmi adattudósa vezette. Felfedezték, hogy a nagy kutatócsoportokból származó sikeres tudósok jellemzően több olyan cikket publikáltak, amelyekben ők voltak az első szerzők, mentoraik pedig az utolsó szerzők. Ez arra utal, hogy a csoport mérete ellenére is jelentős figyelmet kaptak mentoraiktól.
Sir Roger Penrose brit matematikus és elméleti fizikus, aki a fekete lyukak szingularitásának és az általános relativitáselmélet új matematikai alapjainak feltárásáért kapott Nobel-díjat, az 1970-es években sokkoló, a tudományos világot megosztó tézist közölt...
Több millió brit felhasználó, köztük rengeteg gyerek, talált kiutat az idei nyáron életbe lépett szigorú internetes korhatárszabályok szorításából: a VPN-technológiához nyúltak...
Ebből következően érdemes megérteni, hogy Kína akkumulátoros elektromos (BEV) teherautói nemcsak a jövő ígéretei: már most is valós, elérhető árú járművek, amelyek drasztikusan újraszabják a globális árufuvarozás villamosítási lehetőségeit...
Óriási eső, megbénult térségek Délkelet-Ázsiában az elmúlt napokban rendkívül heves esőzések pokoli áradásokat okoztak – különösen Indonéziában, Thaiföldön és Malajziában...
🧬 Ausztrál kutatóknak először sikerült ultranagy felbontásban, 3D-ben megörökíteni a sárgaláz-vírust. A sárgaláz veszélyes, szúnyogok terjesztette betegség, amely súlyosan károsíthatja a májat, és akár halálos is lehet...
🚀 Az első ismert intersztelláris objektum, az 1I/’Oumuamua 2017-ben, majd a 2I/Borisov üstökös 2019-ben érkezett a Naprendszerbe, most pedig a 3I/ATLAS üstökös látogat bennünket...
A hosszú évek óta csúszó Rosalind Franklin marsjáró végre fellélegezhet: a NASA hivatalosan is megerősítette részvételét a projektben, így új remények élednek az ExoMars küldetés körül...
A madárinfluenza-vírus komoly veszélyt jelent az emberre, mivel akkor is képes szaporodni a szervezetben, amikor a test hőmérséklete lázas magasságokba emelkedik...
🔒 A Scattered Lapsus$ Hunters nevű hackercsoport újabb adatlopó kampányt indított a Zendesk felhasználói ellen, hamis ügyfélszolgálati oldalakkal és csaló bejelentésekkel...
⚡ Erre utal többek között az, hogy a kutatók most először figyelték meg részletesen, hogyan nőnek fémkristályok egy másik olvadt fém belsejében, ráadásul mindezt élőben, speciális röntgentechnikával...
Egy meglepően közönséges fotoszintetizáló baktérium, a Rhodopseudomonas palustris különleges képességet mutatott a makacs PFAS-vegyületek, köztük a perfluoroktánsav (PFOA) megkötésére...
