A Nature Human Behaviour folyóiratban megjelent átfogó elemzés szerint a kis kutatócsoportokban képzett PhD-hallgatók nagyobb valószínűséggel maradnak az akadémiai pályán, mint a nagyobb laboratóriumokból érkezők. A tanulmány, amely 1,5 millió tudóst és 1,8 millió mentorálási kapcsolatot vizsgált a kémia, fizika és idegtudományok területén, megállapította, hogy a nagy kutatócsoportokból érkező hallgatók “túlélési aránya” az akadémiai világban 38-48%-kal alacsonyabb volt az 1980-as évek és 1995 között, összehasonlítva a kisebb csoportokban dolgozó társaikkal.
Ugyanakkor azok a kutatók, akik nagyobb laboratóriumokból érkeznek és mégis az akadémiai pályán maradnak, általában nagyobb szakmai sikereket érnek el: olyan tanulmányokat publikálnak, amelyekre többen hivatkoznak, és gyakrabban szerepelnek a legtöbbet idézett tudósok között.
A mentorálás kulcsszerepet játszik
A kutatócsoportot Roberta Sinatra, a Koppenhágai Egyetem társadalmi adattudósa vezette. Felfedezték, hogy a nagy kutatócsoportokból származó sikeres tudósok jellemzően több olyan cikket publikáltak, amelyekben ők voltak az első szerzők, mentoraik pedig az utolsó szerzők. Ez arra utal, hogy a csoport mérete ellenére is jelentős figyelmet kaptak mentoraiktól.
💰 A decemberi Forbes-lista szerint továbbra is az informatika, a közösségi média és a mesterséges intelligencia uralja a világ leggazdagabb embereinek rangsorát...
Fordulópontok napja: Hérakleiosz döntő győzelme Nínivénél, a Oroszországi Föderáció függetlenné válása, és Észak-Korea első sikeres műholdindítása emeli ki ezt a dátumot...
A vadon élő madarakat gyakran egységes vándorlási minták jellemzik, de az arizonai rétisasok (Haliaeetus leucocephalus) meglepő módon szembemennek a megszokott iránnyal: a fiatal példányok nyáron és ősszel nem délre, hanem észak felé indulnak, és akár Kanadáig is eljutnak...
Érdekes felvetés, hogy a kiberfenyegetések napjainkra új szintre léptek: a támadók egyre gyakrabban támaszkodnak mesterséges intelligenciára, amivel a védekezés is komplexebbé és a sebességét tekintve is nagyobb kihívássá válik...
A Mullvad VPN merész lépésre szánta el magát: végleg száműzi az OpenVPN-támogatást az asztali alkalmazásokból, és minden felhasználót WireGuardra terel át...
🚀 A Jyväskyläi Egyetem kutatói áttörő módszert fejlesztettek, amellyel a szintetikus molekulák egyszerűen programozhatók: így most már képesek spirális szerkezetekbe rendeződni, sőt akár formát is váltani...
Egy foltozatlan, eddig nem nyilvánosságra hozott biztonsági rés a Gogsban, a népszerű, önállóan üzemeltethető Git-szolgáltatásban lehetővé tette, hogy támadók távoli kódfuttatást hajtsanak végre, és így több száz szervert kompromittáljanak világszerte...
Az Xsight Labs, amely mögött olyan nagyágyúk állnak, mint az AMD, az Intel Capital és a Marvell, most komoly győzelmet aratott: az ő X2 kapcsolóchipjük került be a SpaceX új, Starlink V3 műholdjaiba...
Fontos kérdés, hogy vajon feltámasztható-e az egykor legendás Twitter, amelyet Elon Musk minden eddiginél radikálisabban változtatott meg, és most már X néven fut...
🎞 A Disney 360 milliárd forintot (1 milliárd dollárt) fektet az OpenAI-ba, hogy legendás karakterei életre kelhessenek a legújabb MI-alkalmazás, a Sora segítségével...
📺 A Disney óriási, 370 milliárd forintos (1 milliárd dollár) befektetést jelentett be az OpenAI-ba, amellyel példátlan együttműködést indít el a generatív MI világában...
A Microsoft végre orvosolta azt a bosszantó hibát, amely miatt a Windows 11 Sötét módban futó Fájlkezelő használatakor hirtelen vakító fehér villanások jelentek meg...
Ez a jelenség jól illusztrálható azzal, hogy a dán Zealand Pharma merész, 2030-ig tartó stratégiát hirdetett, amellyel új lendületet hozna a fogyást segítő gyógyszerek piacára...
⚠ A Google újabb, a gyakorlatban is kihasznált, úgynevezett nulladik napi sebezhetőséget javított a Chrome böngészőben – ez már a nyolcadik ilyen javítás 2025-ben...
