A Nature Human Behaviour folyóiratban megjelent átfogó elemzés szerint a kis kutatócsoportokban képzett PhD-hallgatók nagyobb valószínűséggel maradnak az akadémiai pályán, mint a nagyobb laboratóriumokból érkezők. A tanulmány, amely 1,5 millió tudóst és 1,8 millió mentorálási kapcsolatot vizsgált a kémia, fizika és idegtudományok területén, megállapította, hogy a nagy kutatócsoportokból érkező hallgatók “túlélési aránya” az akadémiai világban 38-48%-kal alacsonyabb volt az 1980-as évek és 1995 között, összehasonlítva a kisebb csoportokban dolgozó társaikkal.
Ugyanakkor azok a kutatók, akik nagyobb laboratóriumokból érkeznek és mégis az akadémiai pályán maradnak, általában nagyobb szakmai sikereket érnek el: olyan tanulmányokat publikálnak, amelyekre többen hivatkoznak, és gyakrabban szerepelnek a legtöbbet idézett tudósok között.
A mentorálás kulcsszerepet játszik
A kutatócsoportot Roberta Sinatra, a Koppenhágai Egyetem társadalmi adattudósa vezette. Felfedezték, hogy a nagy kutatócsoportokból származó sikeres tudósok jellemzően több olyan cikket publikáltak, amelyekben ők voltak az első szerzők, mentoraik pedig az utolsó szerzők. Ez arra utal, hogy a csoport mérete ellenére is jelentős figyelmet kaptak mentoraiktól.
💫 A 2020-as évek közepére rendkívül felgyorsult a mesterséges intelligencia fejlődése, és ehhez az Nvidia óriási teljesítményű GPU-rendszerei adták az alapot...
Egy Quizlet nevű online tanulási platformon februárban olyan, nyilvánosra állított kártyacsomag bukkant fel, amely valószínűleg rendkívül bizalmas, texasi biztonsági létesítményekhez köthető eljárásokról árult el információkat...
A kínai Ant Group blokklánc-részlege, az Ant Digital Technologies bemutatta az Anvita platformot, amely lehetővé teszi, hogy önjáró MI-ügynökök minimális emberi beavatkozás mellett vagyont birtokoljanak, kereskedjenek és azonnali fizetéseket bonyolítsanak le...
🚧 Az Antarktisz felszínét hatalmas arany-, ezüst-, réz- és vaslelőhelyek rejtik – eddig ezek megközelíthetetlenek voltak, de az éghajlatváltozás most mindent felboríthat...
💡 Lengyel kutatóknak minden eddiginél vékonyabb rétegben sikerült csapdába ejteniük az infravörös fényt: mindössze 40 nanométer vastagságban, ami ezerszer vékonyabb, mint egy hajszál...
Közel kétezer évvel ezelőtt kínai csillagászok egy különös, ideiglenes „vendégcsillagot” figyeltek meg az éjszakai égbolton, az Alfa Centauri irányában...
Az elkövetkező években radikálisan megváltozhat a Föld éjszakai égboltja: a Reflect Orbital nevű cég tervezi, hogy hatalmas tükrökkel felszerelt műholdakat állít pályára, melyek képesek lennének 5-6 km széles földi területekre napfényt vetíteni – a telihold fényétől a verőfényes dél ragyogásáig...
🛡 Érdekes felvetés, hogy a legforróbb techmeló, a forward-deployed engineer (FDE), gyökeresen felforgatta a szoftveripart, miközben a legtöbb cég aligha tudja azt valóban megvalósítani...
Az amerikai munkahelyeken új, mindennapokat átszövő félelem uralkodik: a munkavállalók egyre kevésbé attól tartanak, hogy elbocsátják őket, inkább attól, hogy munkájuk jelentéktelenné válik a mesterséges intelligencia előretörése miatt...
Az amerikai oktatás ma éles kanyarban halad. Mesterségesintelligencia-cégek azt ígérik, hogy a munkaerőpiac teljesen átalakul, miközben már senki sem tudja igazán, mit is jelent pályára készen állni...
Kevesen vannak, akik ne hallottak volna a torinói lepelről, arról a titokzatos vászonról, amelyet sokan Jézus testét beborító halotti lepelként tisztelnek...
🛡 Az európai autóipar kritikus állapotban van. Az elektromos autók iránti kereslet jelentős lassulása, a kínai versenytársakkal szemben elvesztett piaci részesedés, valamint a megemelkedett hitelköltségek olyan tökéletes vihart idéztek elő, amelyből még nem sikerült kilábalni...
Frankfurt északi részén, egy építkezés során egyedülálló római szentély maradványai kerültek elő, amelyek egészen új fényt vethetnek az ókori vallási szokásokra...
Az Orion űrhajó jelenleg tíznapos mélyűrbeli útja során jóval közelebb jár a Holdhoz, mint a Földhöz, és eddig minden meglepően zökkenőmentesen megy...
