A Nature Human Behaviour folyóiratban megjelent átfogó elemzés szerint a kis kutatócsoportokban képzett PhD-hallgatók nagyobb valószínűséggel maradnak az akadémiai pályán, mint a nagyobb laboratóriumokból érkezők. A tanulmány, amely 1,5 millió tudóst és 1,8 millió mentorálási kapcsolatot vizsgált a kémia, fizika és idegtudományok területén, megállapította, hogy a nagy kutatócsoportokból érkező hallgatók “túlélési aránya” az akadémiai világban 38-48%-kal alacsonyabb volt az 1980-as évek és 1995 között, összehasonlítva a kisebb csoportokban dolgozó társaikkal.
Ugyanakkor azok a kutatók, akik nagyobb laboratóriumokból érkeznek és mégis az akadémiai pályán maradnak, általában nagyobb szakmai sikereket érnek el: olyan tanulmányokat publikálnak, amelyekre többen hivatkoznak, és gyakrabban szerepelnek a legtöbbet idézett tudósok között.
A mentorálás kulcsszerepet játszik
A kutatócsoportot Roberta Sinatra, a Koppenhágai Egyetem társadalmi adattudósa vezette. Felfedezték, hogy a nagy kutatócsoportokból származó sikeres tudósok jellemzően több olyan cikket publikáltak, amelyekben ők voltak az első szerzők, mentoraik pedig az utolsó szerzők. Ez arra utal, hogy a csoport mérete ellenére is jelentős figyelmet kaptak mentoraiktól.
India egyik legnagyobb médiavállalata, a Reliance, együttműködik az OpenAI-jal, hogy MI-alapú, beszélgetős keresést vezessen be a JioHotstar streamingszolgáltatásában...
🏰 Érdemes megnézni, milyen irányt vesz a legendás Elder Scrolls-sorozat következő része, hiszen Todd Howard, a Bethesda vezetője a vártnál részletesebben beszélt a The Elder Scrolls 6 fejlesztéséről...
💸 Nagyon nem indult jól a nap a Bitdeernek: a szingapúri bitcoin-bányász és AI-adatközpont-óriás közel 17%-ot zuhant, miután bejelentette, hogy 110 milliárd forint (kb...
A globális egészségügyet egyre súlyosabb veszély fenyegeti: az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok miatt 2050-re évente akár 10 millió halálesetet is jósolnak...
Na most kapaszkodj: a Meta hosszú távú szerződést kötött az Nvidiával, és évekig tonnaszámra vásárolja az Nvidia vadiúj Grace és Vera CPU-it, meg a Blackwell- és Rubin GPU-it a saját adatközpontjaihoz...
🧐 Amikor valaki orvoshoz fordul, magától értetődőnek veszi, hogy a szakember már találkozott valódi testtel, tapasztalatokat szerzett, vizsgált szerveket, megkülönböztette a különböző fájdalomtípusokat...
Nemcsak a profik számára fontos az, amit a 2026-os téli olimpián debütáló síalpinisták teste tud: a kiemelkedő állóképességi szint, amelyet egy mutató, a VO2 max mér...
Fontos kérdés, hogy az egyre fejlettebb digitális technológiák hogyan javíthatják az idősebbek életminőségét, különösen azokét, akik Alzheimer-kórral vagy más demenciával élnek...
A Proton VPN androidos alkalmazása jelentősen átalakult: frissítés után a felhasználók gyorsabb, átláthatóbb felületet kapnak, ám az ikonikusnak számító OpenVPN-protokoll már nem elérhető...
Az Anthropic frissítette Sonnet nevű MI-modelljét a 4.6-os verzióra, amely most jobban programoz, ügyesebben kezeli a számítógépes feladatokat, és fejlettebb következtetési, valamint tervezési képességekkel is rendelkezik...
🤢 Érdemes tudni, hogy egy németországi kövület nem mindennapi felfedezést rejt: egy 290 millió éves, megkövesedett hányásdarabkát – vagyis regurgitalitot – sikerült azonosítaniuk paleontológusoknak...
A 2026-os pekingi Tavaszünnepi Gálán különleges esemény zajlott: emberformájú robotok adtak elő teljesen autonóm harcművészeti műsort a holdújévi ünnepség keretében...
Egy nyugdíjas informatikus kísérleti céllal fordult a Google Geminihez: saját gyógyszerlistáját és egészségügyi adatait akarta rendszerezni, bízva abban, hogy a bot tárolja az ezekből összeállított orvosi profilt...
A Bayer megdöbbentő, 2600 milliárd forint (7,25 milliárd dollár) összegű egyezségre készül, hogy végre lezárja a Roundup nevű gyomirtó körül évek óta húzódó amerikai rákkártérítési pereket...
