Az elsődleges motivációk: játék vagy menekülés?
Akik először buliban, kíváncsiságból vagy barátok hatására próbálták ki a kannabiszt, jóval alacsonyabb átlagos paranoia- és szorongáspontszámokat mutattak. Ettől függetlenül azok, akik valamilyen testi vagy lelki problémájuk (például krónikus fájdalom, depresszió, szorongás, korai pszichotikus tünetek) enyhítésére nyúltak a szerhez, később rendszeresen súlyosabb paranoiát és mentális problémákat tapasztaltak. Ezekben az önkezelésre törekvő csoportokban a depresszió és szorongás átlagos szintje már meghaladta azt a küszöböt, ahol tanácsadás indokolt lenne. Ebből következően a kannabisz önterápiás célú használata gyakran súlyosbítja ezeket a tüneteket.
A THC mennyisége: nem mindegy, mennyit szívsz
A megkérdezettek átlagosan 206 THC-egységet vittek be hetente – ez nagyjából 10-17 cigarettának felel meg, 20% THC-tartalommal számolva (ami Londonban tipikus). Azok viszont, akik önkezelés miatt, vagy a családi környezet hatására kezdtek el kannabiszt fogyasztani, jóval többet – 248–287 THC-egységet – fogyasztottak hetente. Fontos kiemelni, hogy a nagyobb mennyiségű THC lényegesen növelte a paranoia kialakulásának esélyét. A kutatók javasolják, hogy a THC-egységek legyenek ugyanannyira ismertek, mint az alkoholnál a standard egységek, hogy segítsék a fiatalokat a bevitelük nyomon követésében.
Gyerekkori trauma: kitörölhetetlen lenyomatok
A résztvevők több mint fele számolt be valamiféle gyermekkori traumáról. A fizikai és érzelmi bántalmazás különösen erős előrejelzője lett a magas szintű paranoiának. Azok, akik szexuális bántalmazáson estek át, jóval több THC-t fogyasztottak, illetve az érzelmi abúzus, a családon belüli konfliktusok és a fizikai bántalmazás mind jelentősen befolyásolták a hetente elfogyasztott átlagos THC mennyiségét és a paranoia szintjét. Más traumák, mint például a zaklatás, illetve a fizikai vagy érzelmi elhanyagolás, szintén jelen voltak, de ezeknél a kapcsolat nem jelentkezett ilyen erősen.
Mégsem mindenki ugyanabban a hajóban ül
A kutatás arra is rávilágított, hogy a gyermekkori trauma következtében kialakuló paranoia a kannabiszhasználattal tovább súlyosbodhat, különösen, ha az érintett személy érzelmi bántalmazást élt át, vagy zűrös családi háttérből származik. Ugyanakkor nem minden trauma jár együtt a kannabisz okozta paranoia fokozódásával. A szakemberek szerint kulcsfontosságú lenne a mentális egészségügyi ellátásban már korán feltárni a trauma-történetet, különös tekintettel a kannabiszhasználók esetében.
Legális vagy nem? A prevenció szerepe
A szakértők szerint hiába terjed a liberalizáció hulláma, önmagában az engedékeny szabályozás – megfelelő tájékoztatás és támogatás hiányában – komoly népegészségügyi kockázatokat rejt. Azok, akik lelki vagy testi fájdalmaik enyhítésére választják a kannabiszt, nagyobb eséllyel sodródnak súlyosabb mentális problémák felé. Lényeges lenne, hogy a közvélemény és a döntéshozók is tisztában legyenek ezekkel a kockázatokkal.
