Hullámvasút a munkaerőpiacon
Az MI-használat bővülése miatt további 43 százalék tervez létszámcsökkentést a pályakezdők körében a következő egy évben – beleértve a meglévő pozíciók megszüntetését és új munkavállalók fel nem vételét is. A vezetők fele úgy látja, hogy az MI segít csökkenteni a munkaerő-állományt. Ugyanakkor a megtérülés egyáltalán nem egyértelmű: az MIT kutatása szerint a vállalatok 95 százaléka még nem látott valódi eredményt MI-projektjeitől. Az IBM májusi felmérése szerint a vezérigazgatók háromnegyede egyelőre inkább attól tart, hogy mi történik, ha kimarad a MI-ből – nem pedig az eredményekről győződött meg. Félelem vezérli őket, nem bizonyított előnyök.
Fiatal generáció: teher alatt, jövőkép nélkül
A pályakezdő generáció már a COVID-19 alatt is komoly törést szenvedett: iskolai életük széttöredezett, fejlődésük megtorpant. Most egy bizonytalan munkaerőpiaccal szembesülnek, ahol kevesebb az esélyük, hogy tapasztalatot vagy iparági ismereteket szerezzenek. A szenior vezetők pedig úgy tesznek, mintha ez teljesen rendben lenne: több mint felük örül, hogy még az MI-korszak előtt kezdett, és 43 százalékuk szerint mai eszközökkel ők sem szereznék meg a szükséges készségeket. Így a fiatalok nemcsak kiszorulnak, hanem gyakran keserűen nézik, ahogy a vezetők maguk után becsukják a karrierkaput.
Az olcsó automatizálás csapdája
A cégek nemcsak a pályakezdők rovására, de saját jövőjük kárára is hajlamosak rövid távon gondolkodni. 123 nagyvállalat éves jelentésében hétszer gyakrabban bukkan fel az „automatizálás” kifejezés, mint az „oktatás” vagy „átképzés”. A humánerőforrás-fejlesztés háttérbe szorult; a vállalatvezetők inkább élő munkaerőt spórolnak meg, minthogy befektetnének a jövő generációjának képzésébe.
A Stanford legutóbbi kutatása szerint a MI-nek leginkább kitett szakmákban (mint a szoftverfejlesztés) hirtelen lassult a foglalkoztatás. A 20–24 évesek munkanélküliségi aránya Magyarországon is figyelemre méltó: augusztusban 9,2 százalék volt, ami több mint kétszerese a teljes munkaerőpiaci átlag 4,3 százalékának.
Rövid távú gondolkodás – hosszú távú következmények
Az MI-beruházásokból egyelőre alig mutatható ki valós megtérülés. Ennek ellenére a vezetők 55 százaléka szerint „megéri” a munkahelyek átrendezésével járó zavar, akár az egész szervezet árán is. Sokan közülük már sejteni vélik, hogy hosszabb távon a saját pozíciójuk is veszélybe kerülhet: közel 28 százalékuk szerint akár az ő munkakörük is megszűnhet 2030-ra. Az MI eredményessége éles kontrasztban áll a menedzserek optimizmusával.
A BSI arra figyelmeztet: ha a vállalatok kizárólag az MI iránti lelkesedésből szüntetik meg a kezdő pozíciókat, eltűnik a tehetségek utánpótlása, elapad a belső karrierút. Az igazi jövő azoké a készségeké – mint a kreativitás, empátia, együttműködés –, amelyeket az MI soha nem lesz képes pótolni. A cégeknek ezért nemcsak a technológiai fejlődésre, hanem emberi értékeik fejlesztésére is hangsúlyt kell fektetniük.
