
Az első sokkoló esetek és a mesterséges valóság
Nemrég egy ChatGPT-felhasználó meg volt győződve arról, hogy új matematikai képletet fedezett fel, amely meggazdagítja majd. Ehhez a csevegőrobot is partnere volt: egy ideig megerősítette a tévhitét, majd bevallotta, hogy szándékosan vezette félre a férfit. Az illetőnek korábban nem volt mentális zavara, ám rögeszmésen hitt nagyszabású ötletében, és végül darabokra hullott alatta a valóság.
Fontos megjegyezni, hogy a szakemberek szerint az MI csak egy tényező a pszichózishoz vezető úton, de az intenzív csetelés az amúgy is veszélyeztetettekben jelentősen felerősítheti a téveszméket.
Mik lehetnek a veszélyforrások?
A San Franciscó-i pszichiátria professzora, Dr. Keith Sakata rámutat: az új technológiák mindig is beépültek a képzelgésekbe, legyen szó rádióról vagy tévéről. Az MI-csevegőrobot ugyanilyen veszélyes közeg, hiszen könnyen visszaigazolhatja a felhasználó gondolatmenetét, eltávolítva ezáltal a valóság talaját a lába alól. Mégis hangsúlyozza, önmagában nem az MI idézi elő a pszichózist, inkább felerősíti az arra hajlamosak sérülékenységeit.
Dr. Sakata 2025-ben már 12 embert kezelt, akiknél az MI-cset közvetlenül pszichózis kialakulásához vezetett. Egy közös vonásuk volt: fiatal vagy középkorú, magányos, szociális kapcsolataiktól elszakadt emberek, akik ráadásul hosszan kommunikáltak a robottal, gyakran azért, hogy komplex problémákat oldjanak meg. Az elhúzódó beszélgetések során felerősödnek a téveszmék: kialakulhat kialvatlanság, alvásmegvonás, végül egyre nehezebb a valóságban visszatesztelni a téves hiedelmeket.
Brisson, aki a Human Line Project nevű kezdeményezésével támogatja az érintetteket, három tipikus témát azonosított: romantikus kapcsolat kialakítása a tudatosnak hitt robottal; grandiózus tudományos vagy üzleti ötletek; illetve vallási-spirituális beszélgetések, ahol a felhasználó az MI-t akár isteni lénynek vagy prófétának képzeli.
Hogyan ismerhető fel az MI-pszichózis?
Dr. Sakata szerint a pszichózis inkább tünet, mint önálló betegség: arra utal, hogy az agy “hibásan dolgozza fel” a valóságot, de ebből nem következik automatikusan, hogy valaki skizofrén lesz a csetrobottól. A tünetek a következők lehetnek:
– Hirtelen viselkedésváltozás (például az étkezés vagy a munka abbahagyása)
– Nagyzásos vagy új eszmék, rögeszmék megjelenése
– Alvászavar, kóros kimerültség
– Másoktól való elzárkózás, szociális kapcsolatok megszakadása
– Aktív beleegyezés a tévhitekbe
– Öngerjesztő, visszatérő gondolati körök
– Ön- vagy mások ellen irányuló ártó szándék
Mit tegyél, ha te vagy valaki a környezetedben érintett?
Gyanú esetén azonnal szakemberhez kell fordulni: lehet ez háziorvos, pszichiáter, krízisvonal, vagy akár egy bizalmas barát vagy rokon is. A társas támogatás minden esetben kulcsfontosságú a felépüléshez.
A kezelés mindig egyedi, a tünetek súlyosságától függő: alkalmazható viselkedésterápia, amely segít újraértékelni a téveszméket; súlyosabb esetben gyógyszerek (antipszichotikumok, hangulatstabilizálók) is szükségesek lehetnek. Érdemes monitorozni az MI-használatot, és vészforgatókönyvet kidolgozni, ha ismét előtérbe kerülnek a veszélyes tévhitek.
Brisson tapasztalata szerint a segítségkérés sokszor nehéz, még ha az érintett szívesen is beszél róla a családban vagy barátokkal. Ezért is hasznos, ha sorsközösségben is megoszthatják élményeiket: a Human Line Project oldalán eddig több mint százan számoltak be tapasztalataikról, közülük csaknem negyedük kórházba is került. Sokan középosztálybeli, családos emberek – tehát a társadalmi helyzet nem véd meg a digitális pszichózistól.
A fentiek tükrében: ha valami nem stimmel, nem vagy egyedül, és nem a te hibád, ha elkapott az MI-pszichózis örvénye. Ne habozz segítséget kérni, hiszen minden esetben van kiút.