A vizsgálat részletei
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a kalóriakorlátozás különböző állatok esetében meghosszabbíthatja az élettartamot, beleértve a fonálférgeket, legyeket, egereket és néhány főemlőst is. Az AMPK nevű fehérjéről ismert, hogy a kalóriakorlátozás hatására aktiválódik, és alapvető szerepe van annak jótékony hatásaiban.
Azonban a kalóriakorlátozás ára nem csupán az állandó éhségérzet, hanem az energiafelvétel több mint felére történő csökkentésével járó egyéb kellemetlenségek is. Ez összefüggésbe hozható izomtömeg-vesztéssel, a testhőmérséklet-szabályozás nehézségeivel, valamint esetlegesen fokozott fertőzéskockázattal is — mondja Andrea Di Francesco, aki a californai South San Franciscóban található Calico Life Sciences biotechnológiai vállalat kutatója.
Felfedezés egy bonyolult rendszerben
Sheng-Cai Lin biokémikus és csapata a kínai Xiamen Egyetemen elhatározta, hogy átvizsgálják azokat az anyagcsere-változásokat, amelyeket a kalóriakorlátozás idéz elő egerekben. Céljuk az volt, hogy olyan vegyületeket találjanak, amelyek képesek aktiválni az AMPK-t. Ez nem kis feladat volt: számos, anyagcsere-reakciók során keletkező vegyület mennyisége változik az éhezés vagy kalóriakorlátozás során. “Egy határozott megközelítést alkalmaztunk” – mondja Lin.
A csapat aprólékosan megvizsgálta több mint 200 vegyületet, amelyek szintje megnőtt kalóriakorlátozás után, mindegyiket tesztelve, hogy aktiválhatják-e az AMPK-t. Hat közülük képes volt erre, de csak egy, a lithocholic acid, érte el ezt olyan szinteken, mint amilyeneket kalóriakorlátozás után figyeltek meg az egereknél. A lithocholic acid az epe nevű emésztőfolyadékban található.
A kutatók ezt követően lithocholic acidot adtak fonálférgeknek, gyümölcslegyeknek és egereknek. A gyümölcslegyek és fonálférgek lényegesen tovább éltek, mint azok, akik nem kaptak a lithocholic acidból.
