Egyre részletesebb adatprofilozás
A rendszer központi eleme, hogy minél több adatot egyesít, beleértve a rendőrségi, önkormányzati és szociális szolgálatok információit. Ezek tartalmazzák a bűnügyi előzményeket, korábbi események helyszíneit, sőt, az ismert elkövetők viselkedésmintáit is. Érdemes kiemelni, hogy a prototípus 2026 áprilisára, míg a teljes rendszer 2030-ra készül el, egész Anglia és Wales területét lefedve. A projektet egy 500 milliárd forintos kutatás-fejlesztési program finanszírozza.
Rajongás és aggodalom egyaránt bőven akad
Néhány civilszervezet és vezető kiemelkedő újításként ünnepli a programot, rámutatva arra, hogy így helyben jobban lehet majd elosztani a rendőri erőket, csökkentve az újabb áldozatok számát. Mások viszont, például a Big Brother Watch szervezet szerint a rendszer veszélyes: már magától disztópikus hangulatot kelt, hogy embereket egyszerű adatpontként kezelnek, majd ezek alapján profiloznak, követnek és gyanúsítanak, akár ok nélkül is.
Adatvédelem és MI: mindig kérdéses
Komoly vitát vált ki az is, hogy mennyi és milyen személyes adatot gyűjtenek – ráadásul ezek az adatok a múlt tapasztalataira épülnek, így könnyen fennmaradhatnak a rendszerben meglévő torzítások is. A brit kormány és a fejlesztők azt ígérik, hogy az etikai elveket független bizottság felügyeli, szigorú adatkezelési szabályokat, anonimizálást, hozzájárulást és havi ellenőrzéseket vezetnek be.
Az MI szerepe a rendszerben
A rendszer mesterséges intelligenciát használ mintázatok felismerésére, csoportosításra és prediktív elemzésre, különös figyelemmel a szociodemográfiai és viselkedési adatokra. Összességében elmondható, hogy bár a program jelentős technológiai előrelépésnek tűnik, a túlzott kontroll és a magánélet határainak kérdése komoly társadalmi vitákat vet fel.
