
Mérgek és a túlélés: kiélezett harc
A kígyómérgek igazi vegyi koktélok: akár hetvenféle toxint is tartalmazhatnak, és az összetétel jelentősen eltérhet még egyazon faj különböző példányaiban is – földrajzi vagy genetikai okokból. Ez megnehezíti, hogy egyetlen ellenszert használhassunk minden kígyóméreg ellen.
Három fő toxincsoportot különböztetünk meg: a neurotoxinok az idegrendszert támadják, lekötik az ideg-izom kapcsolódási pontokat, lebénítják a légzőizmokat, így gyorsan halálosak lehetnek; a hemotoxinok a véralvadást zavarják meg; a citotoxinok pedig sejtkárosodást, szövetelhalást okoznak. Az elapidák, mint a kobra és a mamba, főként a háromujjas toxinek (3FTX-ek) családjára támaszkodnak, amelyek rendkívül gyorsan és visszafordíthatatlanul fejtik ki bénító hatásukat.
Egy önkéntes kígyómarás-gyűjtő immunrendszere segíthet
Tim Friede autodidakta herpetológus két évtized alatt több mint 800 alkalommal injekciózta magába különböző veszélyes kígyók mérgét, így „edzette” immunrendszerét, hogy ellenálló legyen a toxinokkal szemben. Véréből jelentős mennyiségű, kutatásra kitűnően alkalmas ellenanyagot lehetett kinyerni.
Jacob Glanville és csapata, a Centivax biotechnológiai cégnél, éppen ilyen „univerzális” antitesteket keresett. A felvetésük az volt, hogy ha sikerül olyan ellenanyagot találni, amely egyszerre több rokon toxint is képes semlegesíteni, akár egyetlen ellenszert is ki lehetne fejleszteni. Friede véréből DNS-t és ellenanyagokat tisztítottak, majd ezek tanulmányozása során kiválogatták a legígéretesebb jelölteket.
Laboratóriumi egerekben ezek az ellenanyagok nemcsak védelmet nyújtottak, hanem egyes esetekben 13 különböző mérgeskígyófaj ellen teljes védettséget adtak, további hat faj esetében pedig jelentősen csökkentették a tüneteket. A kutatás csúcspontján egy háromkomponensű koktél született: kétféle antitest (LNX-D09, SNX-B03) és a varespladib nevű gyógyszer, amely egy másik, sejteket pusztító toxint (PLA2-t) semlegesít.
Univerzális vagy régióspecifikus szer lehet a megoldás?
Ugyanakkor sok szakértő szkeptikus az univerzális ellenszer ötletével kapcsolatban. A mérgek összetétele tájegységenként és fajonként annyira változatos, hogy hiába tűnik széles spektrumúnak egy keverék, könnyen lehet, hogy épp az adott helyen előforduló kígyók ellen nem, vagy csak korlátozottan hatékony. Olyan ez, mintha egy tablettába gyűjtenénk az inzulint, a rákellenes gyógyszert és az Alzheimer-gyógyszert – mondják. Andreas Hougaard Laustsen-Kiel, a Dán Műszaki Egyetem biotechnológusa szerint inkább régiókra szabott, jól kombinált immunválaszon alapuló koktélokat érdemes előállítani, hogy a helyi veszélyes fajok mérgeit minél hatékonyabban lehessen semlegesíteni.
Lejárt módszerek, új lehetőségek
Fontos megjegyezni, hogy a mai antivenomok előállítása alapvetően még mindig több mint 125 éve kidolgozott módszereken alapul: állatok (például ló vagy juh) szervezetébe fecskendezett méregre adott immunválasz révén nyerik ki az ellenanyagokat. Ezek azonban egyrészt gyakran csak egy-egy fajra jók, másrészt idegen fehérjéik allergiás reakciókat, akár anafilaxiát is kiválthatnak.
Az áttörést korszerű, laboratóriumi körülmények között létrehozott, úgynevezett monoklonális, kifejezetten emberi immunrendszerre szabott ellenanyagok jelenthetik. 2024 februárjában egy indiai kutatócsoport közel 23 ezer milliárd forint értékű (50 milliárd USD) antitest tesztelése után sikeresen azonosított egyet, amely egyszerre több veszélyes ázsiai-afrikai faj teljes mérgét semlegesíteni tudta – ilyen volt például az indiai királykobra (king cobra), a keleti kobra (monocled cobra), a sokgyűrűs krait (many-banded krait) és a fekete mamba (black mamba) mérge.
Ennek alapján kijelenthető, hogy már nem a széles spektrumú neutralizálás a legnagyobb kihívás, hanem hogy ezek az antitestek gazdaságosan és nagy mennyiségben eljussanak a veszélyeztetett régiókba – hiszen minél több komponenst tartalmaz egy szer, annál drágább az előállítása.
Milyen lesz a jövő „univerzális” ellenszere?
Glanville optimista: szerinte a széles hatású ellenszer küszöbén állunk, ugyanakkor az állatkísérleteken túl emberi teszteken még nem bizonyított. Egy ausztráliai állatorvosi partnerrel kutyákon kezdődhet meg a klinikai alkalmazás, és új koktélokat fejlesztenek a viperafélék ellen is. Eközben az indiai laboratórium is hasonló „regionális univerzális szert” próbál kidolgozni – tehát nem egyetlen, hanem 2-3 termék kombinációját, amelyek együtt a jelenlegi választéknál jóval több mérgeskígyó ellen lehetnek hatékonyak.
Végső konklúzióként: abban minden szakértő egyetért, hogy a leghatékonyabb védelmet olyan MI-alapú technológiával fejlesztett, régióspecifikus antitest-keverékek nyújtanák, amelyek olcsón, gyorsan és tömegesen elérhetőek lennének a legmagasabb kockázatú térségekben. Az egységes, globális csodaszer helyett tehát több, okosan kombinált, regionalizált megoldás visz majd közelebb a halálos kígyómarások visszaszorításához.