
Anyai vérvonal, nőközpontúság
A legújabb kutatásban 131 padló alá temetett csontvázból nyert ősi DNS alapján először sikerült genetikailag is igazolt társadalmi szerveződési mintát felmutatni az élelemtermelő (mezőgazdasági) közösségek körében. A vizsgált 109 ember 31 házban élt, a legközelebbi rokonokat (szülőket, gyerekeket, testvéreket) ugyanabban a házban temették el, míg a tágabb rokonság (nagyszülők, nagybácsik, unokatestvérek) tagjait szomszédos házak padlója alá. Ez arra utal, hogy Çatalhöyük háztartásait nukleáris vagy kiterjesztett családok szervezték.
Több sírmelléklet a lányoknak
A DNS-vizsgálat lehetővé tette a születési nem meghatározását, még csecsemőkorban is, ami csontok alapján nem lehetséges. Megdöbbentő módon a sírmellékletek – például dísztárgyak – főleg a lánycsecsemők sírjában fordultak elő gyakrabban, nem a fiúknál. Ez is további bizonyíték arra, hogy a közösségben a nők és lányok fontos társadalmi szerepet töltöttek be, és a családfák főként anyai ágon szerveződtek. Ez éles ellentétben áll az európai neolitikum patrilineális (apai ágon öröklődő) társadalomszervezésével.
Mitől lett ellentmondásos a múlt?
A matriarchális/matriineális kifejezésekkel a kutatók óvatosan bánnak: inkább nőközpontú társadalomnak nevezik Çatalhöyüket, mert a tényleges rokonsági definíciók bonyolultak lehetnek. Ugyanakkor sok történész még ma is nehezen tudja elképzelni, hogy létezhetett olyan társadalom, ahol a nőknek tényleges hatalma volt – holott az archeológiai, történeti és néprajzi bizonyítékok ezt mutatják.
Jönnek az újabb felfedezések
Ez a felfedezés az első bizonyíték egy folyamatosan anyai ágon szerveződő újkőkori közösségre. A következő lépés annak kiderítése, hogy egyedi esetről vagy elterjedtebb jelenségről van-e szó a térségben. A kutatók már dolgoznak a még korábbi közösségek vizsgálatán, így hamarosan újabb izgalmas eredmények várhatók. Az igazi kérdés: mikor, hogyan és miért váltotta fel a nőközpontú társadalmi szerveződést a férfiközpontú?