
Víz helyett szén-dioxid uralja a teret
A csillagászok általában azt tapasztalják, hogy az ilyen úgynevezett protoplanetáris korongokban a víz is nagy mennyiségben előfordul – a víz fontos szerepet játszik a Föld-típusú bolygók kialakulásában. Érdemes kiemelni, hogy ebben a rendszerben a víz annyira ritka, hogy szinte észrevehetetlen, miközben a szén-dioxid mennyisége kiugróan nagy. A bolygók és csillagok születésekor jellemző, hogy a gázokból és porból álló felhőkből kiindulva először távoli, jeges „kavicsok” vándorolnak a csillag felé. Ezek felmelegednek, a jég elpárolog – a James Webb-űrteleszkóp ezt szokta érzékelni, ám most kizárólag a szén-dioxid jelenlétét tudta kimutatni.
Mi lehet a furcsaság oka?
Két fő magyarázat lehetséges. Az egyik, hogy a csillag vagy a közeli óriáscsillagok erős ultraibolya-sugárzása már korán elpusztította a vízkészletet. A másik lehetőség, hogy a porban eleve kevés volt a víz, és inkább szén-dioxid borítja a helyi körülmények miatt. Ettől függetlenül, ha ez utóbbi igaz, akkor a megfigyelt korongban jelentős mennyiségű szén-dioxid maradhat fenn, mielőtt az is „leesne” a csillagba.
Új korszak a teleszkópok világában
A James Webb-űrteleszkóp kivételes helyen működik: egy stabil, zavaró fényektől mentes ponton kering az űrben, tükrének ereje pedig lehetővé teszi a távoli, hatalmas csillagkeletkezési régiók aprólékos vizsgálatát. Az eXtreme Ultraviolet Environments nevű kutatócsoport éppen azt vizsgálja, miként módosítja a sugárzás a fiatal csillagok körüli korongok kémiai viszonyait.
Földi segítség úton van
Mindezt figyelembe véve a jövőben még pontosabb válaszokhoz juthatunk. A chilei Atacama-sivatagban található Atacama Large Millimeter/submillimeter Array óriástávcsövet épp most fejlesztik tovább, és a 2030-as évekre a hideg gázokat és port még érzékenyebben vizsgálhatják majd vele. Az új, szuperérzékeny sávszélesség-bővítésnek köszönhetően pontosabban feltérképezhető lesz, mitől zsugorodnak vagy éppen alakulnak át ezek a korongok. Emellett épül az Extrém Nagy Teleszkóp (Extremely Large Telescope) is, amely 39 méteres tükrével 2027-től minden eddiginél részletesebben mutatja majd meg a világűr “szülőszobáit”, így talán arra is választ kapunk, miért tűnt el a víz a XUE 10 körüli korongból – és lehet, hogy teljesen át kell írni a bolygóképződés tankönyveit.