Hol érdemes adatközpontot építeni, ha számít a víz- és szén-dioxid-lábnyom?
Az MI rohamosan terjed, de vele együtt egyre nagyobb ökológiai lábnyomot is hagy maga után. Az USA-ban jelenleg épülő és tervezett adatközpontok masszív energia- és vízfogyasztása már most terheli az energiahálózatokat és a környezetet. Tucson városában a helyiek azonnal tiltakoztak, amikor az Amazon egy új adatközpont megépítését jelentette be, aggódva a korszerű hűtési technológiák ellenére is hatalmas víz- és áramigény miatt, különösen egy sivatagi városban.
Lényeges szempont, hogy
A legfrissebb kutatások szerint az Egyesült Államokban a jelenlegi adatközpont-építési ütem évente 24–44 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásához vezethet 2030-ra. Ez nagyjából 5–10 millió autó közlekedésével egyenértékű. Ezzel szemben a vizet sem kíméli a technológiai fejlődés: évente 731–1125 millió köbméter, vagyis körülbelül 6–10 millió amerikai háztartás vízfogyasztásának megfelelő mennyiség vész el. Ennek alapján megállapítható, hogy az MI-ipar 2030-ra a nettó zéró kibocsátási célt csak óriási, bizonytalan karbonkredit-vásárlással vagy vízvisszapótlási programokkal érhetné el.
Hol érdemes valóban adatközpontot építeni?
Az adatközpontok helyének kiválasztása kulcsfontosságú. Jelenleg túl sokat építenek olyan vízhiányos régiókban, mint Arizona vagy Nevada, miközben az adatközpontok önmagukban is rengeteg vizet fogyasztanak. A kutatók szerint, ha a fejlesztők inkább kevésbé vízhiányos államokat választanának, és optimalizálnák a hűtési rendszereket, akár 52 százalékkal is csökkenthetnék a vízfelhasználást.
Ezzel szemben például Virginia már most is a világ egyik legnagyobb adatközpont-gyűjtőhelye, több mint 600 létesítménnyel, ami lassan szétfeszíti a helyi hálózatokat. Lényeges szempont, hogy nemcsak a víz, hanem az áram strukturális forrása is számít: a megújuló energiaforrásokra jobban támaszkodó államokban, mint New York, alacsonyabb a szén-dioxid-lábnyom.
A kutatók modellje szerint a legkedvezőbb elhelyezési stratégiát középnyugati államok, például Montana, Nebraska, Dél-Dakota és Texas jelentik, ahol egyszerre lehet minimalizálni a szén-dioxid- és vízkibocsátást.
Emellett az új technológiák, például a fejlett folyadékhűtés vagy a hatékonyabb szerverkihasználtság tovább csökkentheti az ökológiai terhelést, akár 29 százalékkal kevesebb vízfelhasználással és 7 százalékkal alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással.
Ennek alapján megállapítható, hogy a most épülő adatközpontok helye és technológiája dönti el, hogy az MI az éghajlatvédelem előmozdítója vagy újabb környezeti teher lesz.
🙁 Bár az új Pixel 10a március óta elérhető, súlyos hibákkal eddig nem találkoztak a magyar felhasználók, néhány apróbb, idegesítő problémával azonban továbbra is számolni kell – ahogy az már megszokott egy frissen piacra dobott telefonnál...
A közelmúltban a digitális óriások eltökélten haladtak afelé, hogy működésüket teljes egészében megújuló energiára állítsák át, ezzel is hozzájárulva a klímaváltozás elleni harchoz...
Érdemes megvizsgálni, hogy mennyire éri meg az új iPhone 17E-t választani, ha nagyjából hasonló áron, akár még jobb alternatívák is léteznek a korábbi iPhone-modellek között...
Az elektrosztatikus jelenségeket mindenki ismeri: ha lufit dörzsölsz a hajadhoz, a hajszálak szétállnak, vagy egy szőnyegen végigsétálva apró kisülésekkel sokkolsz másokat...
Tipikus példa arra, amikor az MI nemcsak gyorsít, hanem új szintre emeli a gyógyszerkutatást: az amerikai gyógyszeróriás, az Eli Lilly, 1000 milliárd forintos (2,75 milliárd USD) szerződést kötött a hongkongi Insilico Medicine-nel, hogy világszerte elérhetővé tegyék a mesterséges intelligencia által fejlesztett gyógyszereket...
A mikroműanyagok kutatása közben gyakran használt nitril- és latexkesztyűk jelentősen torzíthatják a laboreredményeket – legalábbis ez derül ki a Michigani Egyetem friss vizsgálatából...
Lassan, de biztosan érik az Android átalakulása: a rendszer már most is egyre asztalibb, fejlettebb ablakkezeléssel, egyre jobb többablakos funkciókkal, és mindennel, ami egy mindennapos számítógéphez kell – legalábbis papíron...
A Rák-köd, a Földtől 6500 fényévre lévő, a Bika csillagképben található szupernóva-maradvány az elmúlt 25 évben jelentős változásokon ment keresztül a Hubble űrtávcső felvételei tanúsága szerint...
🍲 A kannabisz egyik legismertebb mellékhatása a hirtelen, szinte megállíthatatlan farkaséhség. Ez a jelenség annyira erőteljes, hogy rendszeres használat mellett még azok is extra mennyiségű kalóriát vihetnek be, akik egyébként jóllakottak...
Az új hivatalos Fehér Ház-alkalmazás elérhetővé vált az App Store-ban és a Google Playen, és azt ígéri, hogy közvetlen kapcsolatot teremt a Fehér Házzal...
Olaszországból indult útnak egy rakomány KitKat, egész pontosan 12 tonna, vagyis nagyjából 413 800 szelet csoki, hogy aztán valahol Lengyelország felé végleg eltűnjön...
Erre utal többek között az, hogy Donald Trump elnökké választása óta az Egyesült Államok drasztikus lépéseket tett a globális egészségügyi együttműködések leépítésére...
🎭 A Los Angeles-i esti meccsen a Milwaukee Brewers öt–háromra vezet a Dodgers ellen, amikor egy váratlan fordulat mindenkit meglep: a stadion főképernyőjén nem egy élő előadó, hanem Gawr Gura, a Hololive egyik virtuális sztárja jelenik meg, és énekelni kezdi a Take Me Out to the Ball Game dalt...
