Mégis, miért hiányoznak a gombák a régmúlt nyomai közül?
Az evolúciós események időzítésében nagy szerepet játszanak a fosszíliák, amelyek geológiai naptárként szolgálnak: az állatok első maradványai körülbelül 600 millió, míg a növényeké mintegy 470 millió évvel ezelőttiek, a barnamoszatok pedig ennél később jelentek meg. Ilyen kronológia alapján értjük nagyjából az élet fejlődését. Mégis, a gombáknál a lágy, fonalas testfelépítés miatt túlságosan kevés fosszília maradt fenn – így nehéz volt pontosan meghatározni, mikor bukkantak fel. Ráadásul a gombáknál a többsejtűség is többször, különböző ősökből indult ki, ami még jobban megnehezítette a válaszadást.
Molekuláris óra és génugrások: új ablak a múltra
A kutatók most egy úgynevezett molekuláris órát alkalmaztak, amely a genetikai mutációk üteme alapján próbálja megbecsülni a fejlődési elágazási időket. Hogy ne csupán relatív, hanem abszolút időpontokat kapjanak, kalibrációs pontként ritka horizontális géntranszfer (HGT) eseményeket használtak. Ez akkor történik, amikor egy gén nem szülőről utódra (vertikálisan), hanem „oldalirányban”, két faj között „ugrik át”. Ha kiderül, hogy például az A vonalból egy gén átkerült a B vonalba, akkor biztosan tudható: az A ősei idősebbek voltak, mint a B leszármazottai. Ilyen 17 egyedi genetikai csere beazonosításával sikerült sokkal pontosabb fejlődési időrendet összeállítani.
A gombák földet előkészítő szerepe
Az elemzés szerint a ma élő gombák közös őse 1,4–0,9 milliárd évvel ezelőtt élt, tehát jóval a szárazföldi növények megjelenése előtt. Ebből adódóan a gombák már évszázmilliókkal a növények előtt is kulcsszerepet játszottak: tápanyagokat hasznosítottak, szimbiózisokat alkottak algákkal és egyéb mikrobákkal, sőt, az első talajrétegek kialakításában is főszereplők lehettek. Ahogyan a gombák bontották a kőzeteket, és környezetüket átalakították, az általuk „előkészített” világ várta később a növényeket – így azok nem egy sivár bolygóra, hanem már egy részben lakott és átformált földi felszínre települhettek.
Lényeges szempont, hogy ez a kutatás teljesen új nézőpontba helyezi a szárazföld benépesedésének történetét: a gombák lehettek az élet első valódi mérnökei, akik halk, kitartó tevékenységükkel talajt és mikroélőhelyeket teremtettek, és ezzel megalapozták a kontinensek benépesedését.
