Miért nincsenek szúnyogok Izlandon?
Egyes tudósok szerint a szúnyogok egyszerűen még nem jutottak el Izlandra a több száz kilométeres óceáni távolság miatt, de előfordult már, hogy példányokat találtak repülőgépeken utazva. Gísli Már Gíslason, az Izlandi Egyetem limnológusa saját szemével is látott ilyet, sőt, a szúnyogok a repülőgépek futóművén órákig képesek túlélni a hideget is. Ez viszont felveti a kérdést: ha már megérkeztek, miért nem telepedtek meg?
Kegyetlen klíma és a fagy osztja a lapokat
Izland éghajlata akadályozza meg a szúnyogok elterjedését. A szúnyogok életciklusa négy szakaszból áll: pete, lárva, báb, imágó. Fejlődésükhöz elengedhetetlen a folyékony, fagymentes víz, amelyben a lárvák kikelhetnek. Hideg vidékeken, például sarkvidéki Kanadában a szúnyogok képesek hónapokig peteként túlélni a fagyott vízben, vagy megbújnak a talajban. Izlandon viszont a hosszú, hideg tél során a tavak és mocsarak folyamatosan befagynak, olvadnak, majd újra befagynak, így ezek a fagy-olvadás ciklusok elpusztítják a petéket és a lárvákat.
Geotermikus tavak ugyan vannak, de ezek túl melegek, ráadásul a bennük található ásványi anyagok miatt sem alkalmasak a szúnyoglárvák fejlődésére.
Változó klíma, ismerős veszélyek?
Fontos szempont, hogy a klímaváltozás miatt Izland szúnyogmentessége sem garantált örökre. Ha a tavaszok és az őszök melegebbé válnak, hosszabb ideig maradhatnak fagymentes vízfelületek, vagyis nőhet a szúnyogok megtelepedésének esélye. Hawaiin (Hawaii), amely sokáig maga is szúnyogmentes volt, a rovarok gyorsan elterjedtek az érkezésük után, a meleg éghajlat miatt.
Mindazonáltal az olyan veszélyes, betegségeket terjesztő szúnyogfajok, mint az Aedes, jó eséllyel nem tudnának megélni az izlandi klímán, mivel ehhez trópusi vagy szubtrópusi környezet szükséges. Így megállapítható, hogy Észak-Európa – köztük Izland – 2080-ig is viszonylag védett marad a szúnyogok által terjesztett betegségekkel szemben, a mediterrán országokkal ellentétben.
