
A kilencedik bolygó keresése: múlt és jelen
A Naprendszer kilencedik bolygójának hajszája nem új keletű: miután 1846-ban felfedezték a Neptunuszt, azonnal megindultak a további keresések, amelyeket a Plútó felfedezése ideiglenesen lezárt az 1930-as években – majd 2006-ban ez a státusz is megszűnt, amikor törpebolygóvá minősítették. Az igazi vadászat 2016-ban kezdődött újra, amikor két Caltech-kutató, Mike Brown és Konstantin Batygin előállt a Kilencedik bolygó (Planet Nine) elméletével. Megfigyeléseik szerint a Neptunuszon túli, úgynevezett Kuiper-övben több nagy égitest pályája is furcsán viselkedik, és ezt egy óriási, főként gázból álló, a Földnél akár tízszer nagyobb tömegű bolygó jelenlétével magyarázták.
Planet Y: új játékos a színpadon
Most viszont újabb égi rivális érkezett a porondra. Egy augusztusban megjelent tanulmány szerint létezhet egy másik, eddig ismeretlen bolygó, amelyet Planet Y-nak neveztek el. Ez a világ, a számítások alapján, kőzetbolygó lehet, tömege valahol a Merkúr (0,055 Föld-tömeg) és a Föld (1 Föld-tömeg) között mozoghat, vagyis jóval kisebb, mint a feltételezett X bolygó, amely gázóriásként akár tíz Földnyi tömegűre is rúghat. Különösen fontos kiemelni, hogy a Planet Y nagyjából fele olyan távol van a Naptól, mint ahogy a Planet X-et sejtik: mindössze 100–200-szorosa a Föld–Nap-távolságnak (ez 15–30 milliárd km), míg a Planet X-et 400 csillagászati egységen túl feltételezik.
A kutatók ötven Kuiper-övi objektum pályájának irányát vizsgálták, és azt találták, hogy ezek mintegy 15 fokkal megdőlnek a Naprendszer síkjához képest. Szerintük ezt csakis egy rejtőzködő bolygó gravitációs ereje magyarázhatja.
Mitől maradt idáig láthatatlan?
A Planet Y – ha valóban létezik – a Naprendszer síkjához képest akár 10 fokkal is megdőlhet, ami szintén segíti, hogy sikerrel bújik meg a földi teleszkópok elől. Ilyen távolságban a bolygók nagyon kevés napfényt vernek vissza, így közvetlenül szinte lehetetlen megtalálni őket – ez különösen igaz a jóval nagyobb és távolabbi Planet X-re.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy sok szakértő szkeptikus. Egyes kutatók, mint Samantha Lawler, hiányolják a nagyobb objektummintát, míg Patryk Lykawka úgy véli, hogy a Planet Y elmélet logikus, de sokkal több bizonyíték szükséges hozzá. Ez arra utal, hogy egyelőre csak egy nagy rejtély áll előttünk, amelyre lehet, hogy egy bolygó léte adja meg a választ, de bőven akadnak más magyarázatok is.
Közelebb a nagy megfejtéshez?
A közelmúltban indult chilei Vera C. Rubin Obszervatórium csúcskategóriás digitális kamerája nagy izgalmat keltett a kutatók körében. Sokan hisznek benne, hogy néhány éven belül az új égboltfelmérés – amely több ezer új Kuiper-övi objektumot fedezhet fel – végre eldöntheti a kérdést, létezik-e Planet Y vagy Planet X. Ha valóban ott bujkál a bolygó az égen, ez a teleszkóp közvetlenül képes lesz rábukkanni. Ám, ha három éven belül nem bukkannak a nyomára, mindkét elmélet jó eséllyel végleg megbukik.
Egyedülálló vagy csak egy a sok közül?
Nem a Planet Y az egyetlen alternatíva: az elmúlt években több hipotetikus kilencedik bolygó-jelölt is színre lépett, de eddig mindegyiket hamar megcáfolták. 2023-ban például felmerült, hogy akár húsz „kóbor bolygó” is rejtőzködhet a Naprendszer szélén – ezek olyan világok lehetnek, amelyeket a Nap gravitációja szakított ki más csillagok körüli pályájukról.
Sokan egészen más magyarázatra is gyanakszanak: elképzelhető, hogy nem is bolygó, hanem egy ősi fekete lyuk, vagy a gravitációval kapcsolatos ismereteink hiányosságai okozzák a megfigyelt anomáliákat. Ráadásul a Kuiper-övben újabb törpebolygók – mint a 2021 XD7 és 2022 GB5 – felfedezése is inkább ellentmond a Planet X elméletének.
A belátható jövő bizonytalansága
Az azonban biztos, hogy a Naprendszer külső vidékeiről és kozmikus szomszédságunk működéséről továbbra is megdöbbentően keveset tudunk. Akár egy új bolygó vár ránk, akár a mesterséges intelligencia segít majd más magyarázatot találni, a következő évek megmutatják, hogyan rajzoljuk tovább a Naprendszer térképét.