Az űrrakéta, amit a SpaceX sem képes megépíteni

Az űrrakéta, amit a SpaceX sem képes megépíteni
A SpaceX texasi Starbase gyára elképesztő méreteivel és fejlett technológiájával minden eddigi rakétaépítő üzem fölé magasodik. A cél: évente 365 Starship űrhajót gyártani, amivel a vállalat gyakorlatilag naponta küldene új eszközöket az űrbe. Az iparágban igazi mérföldkőnek számít az egymillió négyzetlábnyi (közel 93 000 négyzetméter) alapterületű Starfactory, amely kétszer akkora, mint a korábbi legnagyobb SpaceX-gyár Kaliforniában. Innen már tényleg úgy tűnhet, hogy a cég minden akadályt elhárított az űrutazás forradalmasítása elől.

Mégsem hoz sikert a futószalagos űrrakéta-gyártás?

Lényeges hangsúlyozni, hogy hiába a lenyűgöző üzem, a valódi áttörést jelentő Starship űrhajókkal idén sem sikerült komoly eredményeket elérni. Három, nagy nyilvánosságot kapó indítás – januárban, márciusban és májusban – mind kudarcba fulladt, a felső rakétafokozat mindannyiszor elvérzett a pályára állás közben vagy közvetlenül utána. Ez különösen fájó, hiszen éveken át minden fel- és leszállás új reményt adott, hogy a SpaceX végre teljesen újrahasználható, szupernehéz rakétát vehet rendszerbe.

Ennek ellenére a cégnél úgy vélik, a műszaki kihívások megoldhatók. Már repült, leszállt és újrahasznosított első fokozattal is büszkélkedhetnek. Az idén debütáló Starship „3. verziója” (Version 3) frissített hajtóművekkel és további fejlesztésekkel érkezik, ami újabb reményt ad a problémák leküzdésére.

Ambíciók és problémák: mi blokkolja az áttörést?

A sorozatos kudarcok nemcsak presztízsben fájnak. A legfontosabb fejlesztések – például a gyorsan újrahasználható hőpajzs vagy a Starlink műholdak nagy tételben történő pályára állítása – mind a Starship sikerességétől függenek. Amíg nem sikerül legalább egyszer valóban hibátlan missziót végrehajtani, se a NASA holdraszállási programja (Artemisz-program, Artemis program), se a Mars-missziók nem léphetnek előre.

A következő tesztek céljai között szerepel a rakéta újrafelhasználhatóságának demonstrálása, üzemanyag-átfejtési kísérletek alacsony Föld körüli pályán, kriogén üzemanyagraktárak fejlesztése, holdraszállás és -indítás, valamint a hosszú távú Mars-utazás szimulációja. Mindegyik önmagában is páratlan mérnöki kihívás, és szinte biztos, hogy újabb hibákkal, kudarcokkal járnak majd, amelyek tanulságai nélkülözhetetlenek.

Politikai viharok és a SpaceX pótolhatatlansága

A műszaki gondokat súlyosbítja, hogy időközben Elon Musk politikai szerepvállalása is egyre több ellenséget szül. Bár a Biden-adminisztráció vizsgálta a SpaceX-szel fennálló szerződéseket, végül mégsem törölték őket, hiszen a cég űrindításai és műholdas internetszolgáltatása (Starlink) nélkülözhetetlenek a NASA és az amerikai hadsereg számára. Ennek ellenére több kormányzati forrás keres alternatívákat – ha egyáltalán lesz ilyen.

Mindeközben az amerikai űrpolitika új irányokat vesz. A 2026-os költségvetési tervezet szerint leállítanák a költséges SLS-rakéták (Űrindító Rendszer, Space Launch System) fejlesztését az Artemis III (Artemis III) után, és a Marsra indulás egyre reálisabb célként jelenik meg a Fehér Ház napirendjén. Csakhogy jelenleg kizárólag a Starship az egyetlen valóban esélyes technológia mind a Holdra, mind a Marsra tartó emberes küldetésekhez. Ha folytatódnak a „gyermekbetegségek”, a Kongresszus könnyen újra a drága NASA-fejlesztések felé terelheti az űrköltségvetést.


A holdraszállás és az Artemis-program jövője

A Starship „elvesztegetett éve” komoly következményekkel jár a NASA Artemis-programjára (Artemisz-program) nézve is. Szakértők szerint már most valószínű, hogy Kína hamarabb száll le a Holdra, mint a NASA. Bár papíron 2027-ben repülne az Artemis III, a valóság inkább 2030 köré tolhatja a tényleges indítást. Ráadásul még mindig alapvető kérdésekre sincs válasz: hány utántöltés kell a Hold felszínéig? Automatikusan történik-e majd a landolás? Hány mérnök dolgozik egyáltalán a Hold-misszióhoz szükséges Starshipen?

Musk személyesen inkább a Marsot tartja igazi célnak, a Hold-projektet csak átmenetinek tekinti. Ennek ellenére – vagy éppen ezért – hatalmas a bizonytalanság: ha már a következő indítás is mindent eldönthet, mennyire vehető komolyan a holdprogram?

Összefoglalás

Hiába tehát a futurisztikus Starfactory és az elképesztő technológiai erőforrások, a Starship eddig inkább presztízsveszteséget jelentett a SpaceX-nek és Musk személyes ambícióinak is, mint áttörést. Az MI-vezérelt, futószalagon gyártott űrhajók látványa még várat magára – a rakéták ugyanis se nem repülnek megbízhatóan, se a Holdra, se a Marsra nem indultak el. A sikerűrhajó tehát még mindig csak mítosz – és mindenki, aki bízik az űrkutatás új korszakában, egyetlen dologban reménykedik: hogy a következő repülés nemcsak izgalmat, hanem végre sikert is hoz.

2025, adminboss, arstechnica.com alapján

  • Te mit gondolsz, etikus-e hatalmas összegeket űrkutatásra költeni, miközben vannak sürgetőbb földi problémák?
  • Te mit tennél, ha egy ilyen küldetés sorozatos kudarcok után is folytatásra várna?



Legfrissebb posztok

Újabb nagy adatlopás, hackerekhez kerültek a Discord-felhasználók személyes adatai
MA 17:31

Újabb nagy adatlopás, hackerekhez kerültek a Discord-felhasználók személyes adatai

Jelentőséggel bír, hogy a Discord, a világ egyik legnagyobb közösségi platformja, hackertámadás áldozata lett, amely során hetvenezer felhasználó hivatalos okmányának képe került illetéktelen kezekbe...

Az ipar fél a viselkedési tesztektől, mérgező anyagok vesznek körül minket
MA 17:01

Az ipar fél a viselkedési tesztektől, mérgező anyagok vesznek körül minket

A vegyi anyagok életterünket és viselkedésünket is befolyásolják, gyakran észrevétlenül. Mérgek, amelyekhez nap mint nap hozzájutunk, nem csupán a természetben, hanem mindennapi használati tárgyainkban is jelen vannak: lakberendezési tárgyakban, ruházatban, élelmiszer-csomagolásban...

Az Intel új csodafegyvere: itt a Panther Lake processzor
MA 16:59

Az Intel új csodafegyvere: itt a Panther Lake processzor

💻 Hat hónappal azután, hogy Lip-Bu Tan átvette az Intel irányítását, a vállalat bemutatta legújabb hardveres áttörését, a Panther Lake (Párduc-tó) kódnevű processzort...

Lehet, hogy köztünk járnak az univerzum titokzatos vendégei, mikor találkozunk velük?
MA 16:02

Lehet, hogy köztünk járnak az univerzum titokzatos vendégei, mikor találkozunk velük?

Néhány napja egy rejtélyes csillagközi vándor haladt el a Mars közelében, ahol jelenleg több nemzet űrszondái kutatják a vörös bolygó múltját...

Az MI-s TikTok már gyorsabb, mint a ChatGPT
MA 16:01

Az MI-s TikTok már gyorsabb, mint a ChatGPT

Sora, az OpenAI mesterséges intelligenciával videókat generáló alkalmazása már az első öt nap alatt átlépte az egymilliós letöltésszámot Észak-Amerikában, amivel még a ChatGPT kezdeti sikereit is megelőzte...

Az energiatakarékos memóriák új trükkje: jön a zöld adatforradalom?
MA 15:30

Az energiatakarékos memóriák új trükkje: jön a zöld adatforradalom?

Egy japán kutatócsoport új eljárást dolgozott ki, amellyel energiahatékonyabb mágneses memóriát, azaz MRAM-ot (magnetikus véletlen elérésű memória, magnetic random-access memory) gyárthatnak...

Kiderült, az MI tönkreteszi a diákokat, mégsem történik semmi
MA 15:01

Kiderült, az MI tönkreteszi a diákokat, mégsem történik semmi

Az iskolás korosztályban az MI mindent eláraszt: egyre többen fordulnak chatbotokhoz tanulási, lelki vagy éppen romantikus ismeretségek céljából...

Amikor egyszerre remeg a Cascadia és a San Andreas
MA 15:00

Amikor egyszerre remeg a Cascadia és a San Andreas

🌌 Észak-Amerika nyugati partja a geológiai veszélyek egyik legizgalmasabb színtere: itt folyamatosan ütköznek, csúsznak egymás alatt és mellett a földkéreg hatalmas lemezei...

Az Apple új trükkje: valóságshow a Lakers meccsein?
MA 14:30

Az Apple új trükkje: valóságshow a Lakers meccsein?

🏀 A közelgő NBA-szezonra az Apple Vision Pro végre élő, „lebilincselő” sportközvetítéssel bővül...