Mélyebbre nézünk, mint valaha
A JWST MIDIS (MIRI Deep Imaging Survey) nevű programja 2500 eddig ismeretlen, távoli objektumot azonosított—többet és halványabbat, mint amennyit a Hubble Mélyűri mező (Hubble Ultra Deep Field) képén láthattunk. Az űrtávcső 100 órán át figyelte a kiválasztott égboltrészt, különösen a közép-infravörös (MIRI) és a közeli infravörös (NIRCam) műszereivel. Itt több száz rendkívül vörös galaxist fedeztek fel, melyek közül néhány kevesebb mint egymilliárd évvel az ősrobbanás után keletkezett.
Elképesztő technológia, újfajta látvány
A kép központját egy extrém hosszú, 41 órás expozíció adja, amely a MIRI egyik szűrőjével készült—ez a leghosszabb ilyen felvétel, amelyet extragalaktikus területen valaha készítettek. A közép-infravörös fényt az emberi szem soha nem láthatná, ezért a nyers adatokat különféle színekkel jelenítik meg: a porban és csillagképződésben gazdag galaxisok narancs és vörös, a nagyon távoli kompakt galaxisok zöldes, a közeli infravörösben ragyogó galaxisok pedig kék és cián árnyalatot kaptak.
Az univerzum múltját kutatva
A JWST úttörő felvétele lehetővé teszi, hogy korábban sosem látott struktúrákat tanulmányozzunk, és rávilágít a világegyetem legősibb időszakaira. Összehasonlításképpen, a mostani képen már 12 500 galaxist számolhatunk össze, míg a Hubble 2004-es, ikonikus összesített (Mélységmező—Hubble Ultra Deep Field) fotóján közel 10 000 volt—ekkor még csupán 11 napnyi felvétel, mintegy 110 kg technikai eszközzel adott lenyűgöző eredményt. Az új technológia új korszakot nyit a csillagászatban, és alapjaiban alakítja át a világegyetemről alkotott képünket.
