Az infravörös fény trükkjei
Az első tesztek azonban alig voltak hasznosak: az összes kép részben homályos volt – egy trükkös elektronikus hatás miatt. Az infravörös kameráknál természetes, hogy a fényes képpontokról némi fény “átfolyik” a sötétebb szomszédos pixelekbe, de a Webb esetében ez tízszer súlyosabbnak bizonyult a vártnál. Emiatt a halvány, távoli bolygók keresése szinte lehetetlenné vált.
A megoldás: MI-alapú képfeldolgozás
A kutatócsapat számítógépes szimulációval modellezte a Webb minden tükrét és apertúráját, majd ezeket egy gépi tanulási modellhez kapcsolta. Nem a jelenség okai, hanem a végeredmény számított – vagyis hogy a modell mennyire tudja visszaadni a valódi adatokat. A rendszer sikeresen visszaállította az elmosódott felvételeket. A korrekció után előkerültek korábban láthatatlan objektumok, például egy halvány bolygó és a legvörösebb ismert barna törpe is. A Jupiter holdja, az Io pedig óránkénti időbeli felbontásban is gyönyörűen kirajzolódott, láthatóvá váltak a vulkánjai.
Új távlatok
A módszer megnyitotta az utat, hogy a Webb eddig elérhetetlen bolygókat is vizsgálhasson, illetve példátlan érzékenységgel kutathasson. A csapat eredményei már mindenki számára elérhetőek a nyilvános arXiv archívumban. Az űrtávcső ezzel valóban megmutathatja, mire képes.
