Miért fontosak a mikrobuborékok az orvoslásban?
A mikrobuborékokat jelenleg főként képalkotásra, kontrasztnövelőként alkalmazzák, így az orvosok a legapróbb ereket is láthatóvá tehetik. A kutatók szerint a vér–agygát átjárhatóvá tétele – vagyis hogy a gyógyszerek eljussanak az agyba – szintén megvalósíthatóvá válik a mikrobuborékok segítségével. Ehhez azonban pontosan tisztázni kell, hogyan viselkednek ezek a buborékok ultrahang hatására, hogyan oszcillálnak, majd mikor és hogyan pukkannak szét – mivel a kémiai összetételük és a „kipukkanásuk” energiája döntő fontosságú a biztonságos használathoz.
Stabilitás és biztonság: proteinburok és adalékok
A kísérletek során a kutatók fehérjeburokkal rendelkező mikrobuborékokat vizsgáltak, kétféle stabilitást növelő adalékanyaggal kombinálva. Mindkét adalék sikeresen „lenyugtatta” a buborékokat: a fehérje megőrizte természetes szerkezetét, nem bomlott le ultrahang hatására, így elkerülhetők voltak a szervezetben kiváltott káros reakciók. A teljes életciklust videón rögzítették, és egy, a kavitáció intenzitását mérő speciális műszerrel is ellenőrizték a buborékok viselkedését. Az adalékokkal a kavitáció ereje nagyjából a felére csökkent; a forgatag helyett inkább enyhe pulzálást tapasztaltak.
Mikrobuborékok: a jövő terápiás eszközei?
Megnyugtató eredmény, hogy a mikrobuborékok nem befolyásolták a vörösvérsejtek alakját vagy mozgását, így alkalmazásuk nem zavarja a vér áramlását. A buborékok viselkedésének teljes körű kontrollja lehetőséget teremt arra, hogy az ultrahangot a jövőben enyhe, célzott terápiára használhassuk, akár a legérzékenyebb szövetekben is. A mikrobuborékok fizikai és kémiai tulajdonságainak alapos megértése végre megnyithatja az utat a tényleges gyógyítás felé – nemcsak a diagnosztikában, hanem valódi, pontos beavatkozások során is.
