Kritikus mutációk azonosítása
Sannula Kesavardhana, az Indiai Tudományos Intézet (IISc) biokémia tanszékének adjunktusa és csapata most kimutatta, hogy a jelenleg terjedő 2.3.4.4b H5N1 törzs olyan specifikus mutációkat hordoz, amelyek növelik a vírus alkalmazkodóképességét az emberhez. Ez a vírustörzs „panzootikus”, vagyis példátlanul magas halálozást okoz madarakban és emlősökben egyaránt, emellett több szórványos emberi fertőzést is előidézett.
Mi gyorsíthatja az alkalmazkodást?
A vírus új gazdaszervezetbe kerülve képes gyorsan mutálódni, így fokozva az alkalmazkodását. A kutatók több mint 7000 madárból, 820 nem emberi emlősből származó, valamint 35 000 emberi H1N1 és H3N2 vírusszekvenciát elemeztek. Céljuk az volt, hogy feltérképezzék, mely mutációk segítik a vírust abban, hogy áttérjen emlősökről emberekre, illetve mely mutációk csupán a gazdaszervezetben maradást segítik.
Kulcsszereplők: mutációk és gazdák
A legfeltűnőbb módosulások a vírus polimeráz komplexében (PA, PB2), nukleoproteinekben és hemagglutinin (HA) fehérjékben jelentek meg. Ezek alapján a kutatók matematikai modellt dolgoztak ki, amellyel megbecsülték a 2.3.4.4b H5N1 emberhez való alkalmazkodási esélyét. Meglepő módon a rókákban megjelenő vírusvariánsoknak nagyobb volt az emberi adaptációs potenciálja, mint például a szarvasmarhákban találhatóaké.
Fokozott figyelem kell
A kutatók hangsúlyozzák: mivel ez a klád ugyanazokat a kulcsmutációkat szerzi meg, mint a korábbi pandémiás influenzavírusok, fokozott és megelőző járványügyi ellenőrzésre van szükség. Az eredmények arra utalnak, hogy nő annak a kockázata, hogy a H5N1 idővel könnyen átadhatóvá válik emberről emberre.
