Az őszülés és a sejtvédelem kapcsolata
A hajszínt adó pigment, a melanin termeléséért felelős sejtek – úgynevezett melanocita-őssejtek – életútját tanulmányozták egereken. Ezek az őssejtek normális esetben folyamatosan szaporodnak, újabb festékanyagot termelnek, ami színt ad a hajszálaknak. Azonban ha ezeket a sejteket valamilyen külső káros hatás, például radioaktív sugárzás vagy mérgező vegyület éri, kétféleképp reagálhatnak: vagy leállnak az osztódással, aminek következménye az őszülés, vagy ellenőrizetlenül osztódni kezdenek, tumorokat hozva létre.
Az őszülés lehet a szervezet öngyógyító válasza
Továbbá, amikor az őssejtek elérik az úgynevezett „őssejt-kimerülés” állapotot, és abbahagyják az osztódást, a hajszálak veszítenek színükből, azaz megőszülnek. Ez önmagában egyfajta öregedési folyamat – ugyanakkor véd a rák kialakulásától is, hiszen a sejtek így már nem örökítik tovább az esetleges káros DNS-módosulásokat az új generációknak. A következtetés azonban meglepő lehet: ez a mechanizmus tulajdonképpen az egész szervezetre nézve hasznos védőpajzsként is működik.
Nem minden vegyi anyag ellen hatásos
A kísérletek során az is kiderült, hogy bizonyos rákkeltő vegyületek – például az egérkísérletekben használt DMBA – kiiktathatják ezt a védelmi mechanizmust. Ilyenkor az őssejtek tovább folytatják az osztódást és a pigmenttermelést, így bár a hajszín megmarad, a sejtelváltozások miatt idővel megnő a tumorok kialakulásának kockázata. Vagyis a sejtek stresszhelyzetben két, teljesen eltérő irányba fordulhatnak: vagy védik a szervezetet azzal, hogy leállnak, vagy épp a rák melegágyává válnak.
Emberen is működhet?
A következő lépés az lesz, hogy ezt a felfedezést emberi hajtüszőkben is igazolják, vagyis kiderüljön, hogy az őszülés emberben is összefügg-e az esetleges rák elleni védelemmel. Továbbá az eredmények új fényt vetnek az ősz haj és a bőrrák (például a melanoma) kapcsolatára: elképzelhető, hogy nem csupán véletlenül függnek össze, hanem egy gyökeresen eltérő sejtreakció két végpontját jelentik.
