Titán: Méret, légkör, különlegességek
A Titán 5 150 km átmérőjével a Naprendszer második legnagyobb holdja a Jupiter Ganümédészje után. Ez másfélszerese a Föld Holdjának, sőt, kicsit szélesebb is, mint a Merkúr. Vastag, főként nitrogénből álló légköre 1,5-szer sűrűbb, mint a miénk, és egyedülálló módon felszíni metántavakat rejt, melyek folyékony halmazállapotuk révén az élet lehetőségének izgalmas kérdését vetik fel. 2005-ben az Európai Űrügynökség Huygens nevű szondája leszállt a Titánra, amely így a Föld Holdja után az egyetlen hold lett, amelyre ember alkotta eszköz eljutott.
Két hold ütközése szülte a Titánt?
Korábban úgy vélték, a Titán – akárcsak a legtöbb hold – apró kőzet- és porrészecskék lassú összeállásával jött létre milliárd éve. A mostani kutatás azonban, amely a NASA Cassini űrszondájának adataira támaszkodik, egészen új magyarázatot ad: eszerint két óriási hold, a feltételezett Proto-Titán és Proto-Hüperión csapódott egymásba körülbelül 400 millió évvel ezelőtt. Ráadásul az ütközési törmelékből születhetett a Szaturnusz kisebb holdja, a 135 km átmérőjű Hüperión is, hasonlóan ahhoz, ahogyan a Föld Holdja keletkezhetett a Theia protoplanétával való ütközés nyomán. Részletesebben: az elmúlt néhány százmillió évben a Hüperión pályája máig összekapcsolódik a Titánéval, ugyanis három keringést tesz meg a Szaturnusz körül minden négy Titán-keringés alatt.
A hiányzó hold rejtélye
A Szaturnusznak legalább 274 holdja van – ezzel csak a Jupiter előzi meg –, mégis régóta sejtették, hogy egy jelentős holdnak nyoma veszett. A bolygó Nap körüli pályasíkja ugyanis jelentősen dől a többi bolygóéhoz képest, ami arra utal, hogy egy nagyméretű objektum billenthette ki egyensúlyi helyzetéből. Most valószínűbbnek tűnik, hogy ez a rejtélyes hold nem egyszerűen eltávolodott, hanem egy kataklizmatikus ütközés során semmisült meg. Ráadásul a Cassini-adatokból szimulált lehetséges forgatókönyvek alapján az is elképzelhető, hogy több kisebb hold, sőt maga a híres gyűrűrendszer is ebből az ütközésből származik.
Gyűrűk, pályák, ütközések
Az ütközés nemcsak a Hüperiónt hozhatta létre, hanem hozzájárulhatott több kisebb hold kialakulásához is. Ezek közül többen visszahullhattak a Szaturnuszba, ahol ütközéseikkel törmelékfelhőt hoztak létre, amely végül, mintegy 100 millió évvel ezelőtt, gyűrűkké rendeződött, kialakítva a jól ismert gyűrűrendszert. Ez részben ellentmond más tanulmányoknak, amelyek szerint a gyűrűk fiatalabbak. A vizsgálat azt is megmagyarázhatja, miért olyan furcsa két másik hold, az Iapetusz és a Rhéa pályája is, amelyek jelentősen dőlnek a többihez képest, és bizonyos mértékig rezonálnak a Titán keringésével.
Mit derít ki a Dragonfly?
A NASA következő nagy küldetése, a Dragonfly drón jövőre startol majd, és 2034-re érheti el a Titánt. Az új adatok végleg igazolhatják, valóban egy holdütközés szülte-e a Titánt, és fényt deríthetnek a Szaturnusz-rendszerének számos eddig rejtélyes kérdésére.
