Az üvegkönyvtár tényleg megőrzi adatainkat évezredeken át?

Üvegkönyv – Az adatok örök otthona

Az új technológia lényege, hogy egy 12 négyzetcentiméteres, két milliméter vastag üveglapba akár 4,8 terabájt adatot is be tudnak égetni. Ezt úgy érik el, hogy az üvegben 301 rétegben helyeznek el háromdimenziós, pixelhez hasonló apró üregeket – úgynevezett voxeleket –, amelyek mindegyike információt hordoz. Az adatfelírást lézernyaláb végzi, amelynek minden impulzusa mindössze egy billiárdod másodpercig tart. Az egész eljárás 48,9 kilojoule energiát használ fel (nagyjából fél kelbimbó energiatartalma), és a gépi tanulás segít az eltárolt adatok visszaolvasásában: minden réteget mikroszkópon keresztül olvasnak ki, majd szoftverrel azonosítják a szimbólumokat.

Stabilitás, hibajavítás, kihívások

Az adattárolás során a hibák elkerülése érdekében az üveg egy részét hibajavításra tartják fenn; a kutatók megvizsgálták, hogy a különböző rétegekben mennyi helyet kell biztosítani a megbízható visszaolvasáshoz. Az üvegkönyvek tartósságát úgy tesztelték, hogy 500 Celsius-fokig melegítették őket, majd mérték, hogyan változik a fényáteresztő képességük. Az eredmények alapján az információk 290 Celsius-fokos hőmérsékleten is legalább 10 000 évig stabilak maradnak, normál szobahőmérsékleten pedig ennél is tovább.

Ráadásul a korábbi kutatások szerint, ha az üveg nem reped meg, nem olvad el, és nem felejtik vizes pincében, hihetetlenül hosszú ideig képes megőrizni a belé vésett adatokat. A lézersugárral létrehozott apró üregek ugyanis sokkal tartósabbak, mint például a sugárzás okozta károsodások.

Az örök adattárolás útjai

A módszer ugyan még nem kezeli maradéktalanul a mechanikai károsodás vagy a korrózió lehetőségét, és akár el is veszhet az üveglap, de még így is hatalmas előrelépést jelent a jelenlegi adattárolási megoldásokhoz – például a néhány évtizedet bíró merevlemezekhez – képest. Létezik ugyan már DNS-alapú adattárolás, amely még nagyobb sűrűséggel képes információt tárolni, de annak olvasása sokkal bonyolultabb és költségesebb folyamat.

Összességében elmondható, hogy az üveglapokon alapuló adatarchívumok fontos lépést jelenthetnek az adatok örök megőrzésének irányába – és talán egyszer maguk a könyvtárak is üvegből készülnek majd.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján