Az eddig rejtett óriás
Korábban a maradvány méretét 332×244 fényévre becsülték, ám most sápadt, fonalas szerkezeteket fedeztek fel az északi és déli részén, amelyekkel már 489×264 fényévesre nőtt a látható kiterjedése – ez jelentősen meghaladja a korábbi becsléseket. Veliki kora körülbelül 45 ezer év, szerkezete valódi csoda: középen és kívül is jól elkülönülő héjat alkot, bonyolult filamentumokkal átszőve.
Különös rádiójelek – mit üzen Veliki?
A maradvány szokatlanul erős rádiófelszíni fényességgel büszkélkedhet, és az átlagnál alacsonyabb rádióspektrális indexet mutat, ami ekkora objektumoknál szintén ritkaságnak számít. Jellegzetes hidrogén-alfa héja is van, ami elsősorban sugárzó lökéshullámokra utal. A kutatók szerint mindez arra vezethető vissza, hogy Veliki valószínűleg egy idős, sugárzó fázisba jutott szupernóva-maradvány, ahol a lökéshullám összenyomó ereje magas, így a kibocsátott spektrum laposabb és fényesebb a megszokottnál.
Új kérdések, további kutatások
Bár az új eredmények jelentősen árnyalják a képet, Veliki természete még számos kérdést tartogat, főként a környezetével való kölcsönhatásai tekintetében. A kutatók további megfigyeléseket terveznek, hogy végleg tisztázzák az univerzum egyik legnagyobb és legkülönlegesebb szupernóva-maradványának titkait.
