
Tömeges vizsgálattal követett nők: ki, mikor, hányszor?
A Trial23 elnevezésű vizsgálathoz 2017 és 2024 között 8 659 nő csatlakozott legalább egy méhnyaksejt-mintával, közülük 5 835-en legalább kettővel, míg 2 461 nő háromszor is részt vett a szűrésen. Az érintett nők nagy része (90%) legalább egy adag HPV-oltást kapott tizenévesen; a legtöbben a Gardasil által fedett 6/11/16/18-as típusok ellen kaptak védelmet. Az első mintavételkor az átlagéletkor 24,4 év, míg a harmadik alkalommal 27,7 év volt.
Lesújtó csapás a HPV16/18 vírusokra, de nincsenek elfeledve más veszélyes típusok sem
A vakcinával védett legsúlyosabb HPV-típusok, a HPV16 és a HPV18 fertőzöttségi aránya döbbenetes módon csökkent: immár csak minden ötszázadik nőnél (0,2–0,4%) mutathatók ki ezek a típusok a vakcináltak körében, szemben a vakcináció előtti 15–17%-os aránnyal. Ez azt jelenti, hogy a HPV16/18 vírustörzsek kvázi eltűntek a jól beoltott populációban.
Nem kizárt, hogy némi csalódottságra is van ok, ugyanis a vakcina által nem fedett magas kockázatú HPV-típusok (például a 31, 33, 45 stb.) továbbra is jelen vannak. Az ilyen típusokat az összes résztvevőt tekintve „csak” minden harmadik nő szervezetében mutatták ki legalább egyszer (28–32%), és ezek aránya stabilnak, de nem emelkedőnek tűnik. Itt a vakcina tehát nem csökkentette érdemben a kockázatot.
Perzisztencia, incidenciák és újrafertőződés: mit mutatnak a számok?
A vizsgálat azt is azonosította, milyen eséllyel tart ki vagy jelenik meg újra egy-egy típus a szűrések között. Az oltást kapott nők körében a HPV16/18-nál a tartósan pozitív esetek aránya 40%, míg a vakcina által nem fedett típusoké 53%. Azaz ha valaki egyszer fertőzött volt, nagyobb eséllyel szabadul meg a veszélyesebb (HPV16/18) típusoktól, mint az egyéb vírustörzsektől.
Ha a beoltottakat összevetjük az oltatlanokkal, a HPV16/18 típusú fertőzések előfordulása a vakcináltaknál tízszer kisebb (relatív kockázat < 0,10). Ugyanakkor a vakcina által nem fedett veszélyes típusok új fertőzései kissé gyakoribbak a vakcináltaknál (relatív kockázat 1,66), ami összefügghet életmódbeli, szexuális magatartási tényezőkkel, de a vizsgálat erre nem adott választ. A fertőzés tartósságában ugyanakkor nem volt jelentős különbség az oltott és oltatlan csoportok között.
Dánia példamutató vakcinációs és szűrési gyakorlatot vitt véghez
Dánia 2008-tól a négykomponensű HPV-vakcinát tette ingyenessé a 13–15 éves lányok számára, majd 12 éves korban vált rendszeressé az oltás, először 3, később 2 dózisban. Később áttértek a 9-komponensű vakcina használatára, amely akár a méhnyakrákok 90%-át is megelőzheti – a régebbi 2- és 4-komponensű vakcinák mintegy 70%-ot fednek le.
A nőket 23–64 éves koruk között országosan szervezett méhnyakrák-szűrésre hívják. Kezdetben a citológiai mintavétel volt jellemző, újabban azonban terjed a víruskimutatásos szűrés. A mostani kutatás 7 éves követésének eredményei alapján ritkább, de rendszeres szűrés indokolt az oltott korosztályban – legalább addig, amíg azok is elérik a szűrési kort, akiket már a 9-komponensű vakcinával oltottak, mert ez jelentheti majd a valódi áttörést a méhnyakrák visszaszorításában.
Dánia példája nemcsak Skandináviában iránymutató: igazolja, hogy az iskolaalapú, jól szervezett HPV-oltási program populációs szinten is drámai eredményeket hoz – a veszélyes HPV16/18 típusok gyakorlatilag eltűntek, így a méhnyakrák-kockázat sosem volt ennyire alacsony ennél a generációnál. Ugyanakkor a többi magas kockázatú HPV-típus viszonylag magas aránya komoly érv a visszafogott, de folyamatos szűrés fenntartása mellett.
Kitekintés: az oltás és szűrés jövője
Az új dán adatok rámutatnak: óriási társadalmi egészségnyereséghez vezet a HPV-oltási program folytatása, különösen most, hogy már a fiúk is vakcinációban részesülnek. Nem kizárt, hogy néhány évtized múlva a méhnyakrák az egyik legnagyobb arányban megelőzhető daganattá válik egész Európában. Addig is azoknál a nőknél, akik „csak” a 4- vagy 2-komponensű oltást kapták, a visszafogott ellenőrzés indokolt, hogy a megmaradt magas kockázatú HPV-típusok terjedése se okozzon meglepetést.
Az eredmények máshol is megerősítik: az oltás minden korábbinál hatékonyabb a méhnyakrák megelőzésében, de a szűrésről – ha enyhébb formában is – még jó ideig nem lehet megfeledkezni.
