Kamu a végpontok közötti titkosítás?
Simon Fondrie-Teitler adatvédelmi szakértő és szoftvermérnök szerint azonban a Kohler lazán kezeli a végpontok közötti titkosítás fogalmát. Valójában a Dekoda csak azt tudja, amit a legtöbb alkalmazás: az adatokat titkosítva tárolja és továbbítja – vagyis titkosítva vannak a telefonon, a vécé-eszközön és a szervereken is. Ugyanakkor a Kohler hozzáfér ezekhez az adatokhoz, ami azt jelenti, hogy ez a „titkosítás” pusztán a szokásos HTTPS-titkosítás, amit húsz éve minden weboldal használ. Igazi végpontok közötti titkosítás – amikor tényleg csak a küldő és a fogadó fér hozzá a teljes tartalomhoz – nem valósul meg a Dekodánál.
Az adatokat a mesterséges intelligencia tanítására használják
A Kohler adatvédelmi szabályzata szerint a felhasználók adatait anonim módon felhasználják MI-modellek tanításához, valamint gépi tanulási célokra, és az adatok harmadik felekhez is kerülhetnek. Bár a felhasználók kérhetik, hogy adataikat ne osszák meg, ez azzal járhat, hogy bizonyos funkciók nem lesznek elérhetők.
Itt a digitális kakidatabázis, amelyet nem kontrollálsz
Fondrie-Teitler szerint az ideális az lenne, ha az ilyen érzékeny adatok sosem hagynák el a felhasználó eszközét, sőt, jó lenne, ha szinkronizálás vagy mentés esetén is tartósan titkosítva maradnának. Szerinte a Kohlernek sürgősen frissítenie kellene a kommunikációját, hogy ne keltsen hamis biztonságérzetet a felhasználókban. A Kohler nem reagált az eset kapcsán feltett kérdésekre.
