
Több képernyőidő, nagyobb egészségügyi veszélyek
Az Amerikai Szív Szövetség szaklapjában közzétett vizsgálatban több mint ezer dán fiatal adatait elemezték. A felmérések alapján minél több időt töltöttek televízió, telefon, táblagép vagy számítógép előtt, annál magasabb lett a vérnyomásuk, a „rossz” koleszterin- és a vércukorszintjük, valamint fokozódott az inzulinrezisztencia. Ez a tendencia már egészen fiatal kortól kimutatható.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy 2023-as adatok szerint az USA-ban a 2–19 évesek mindössze 29%-ánál tekinthető egészségesnek a szív- és anyagcsere-állapot. A képernyőidő tehát nem csupán a szemnek megterhelő: hosszabb távú következményei a szív- és érrendszert, illetve az anyagcserét is érintik.
Konkrét számok, érezhető hatások
A kutatók két nagy dán mintán végezték el a vizsgálatot. Az egyik csoportban 10 éveseket, a másikban 18 éveseket követtek hosszabb ideig. Számításokat készítettek egy különleges „kardiometabolikus rizikó” pontszámmal, amelyben olyan tényezőket vettek figyelembe, mint a derékbőség, a vérnyomás, a „jó” (HDL) koleszterin, a trigliceridszint és a vércukorszint. A nem és életkor szerinti eltéréseket is figyelembe vették.
Az elemzések szerint minden plusz óra szabadidős képernyőidő 0,08 (a 10 éveseknél) és 0,13 (a 18 éveseknél) rizikópont emelkedéssel járt. Ez azt jelenti, hogy egy gyermek, aki naponta három órával többet ül képernyő előtt, akár harmadával nagyobb kockázatnak van kitéve társaihoz képest.
Mindezek dacára önmagában egy óra eltérés nem tűnik soknak, de ha napi öt-hat órára nő a képernyőre szánt idő, a kockázat jelentősen halmozódik. Ha ezt a jelenséget egész generációkra vetítjük, a fiatalok körében az egész lakosság szív- és érrendszeri egészsége látványosan romolhat.
Az alváshiány tovább súlyosbítja a gondokat
Az elégtelen és későn kezdődő alvás tovább erősíti a negatív hatásokat. Azoknál a fiataloknál, akik kevesebbet alszanak, a képernyőidő okozta kockázat még magasabb volt.
Az is kiderült, hogy az alváshiány részben magyarázza a megnövekedett szív- és anyagcsere-kockázatot: körülbelül 12%-ban az alacsonyabb alvásidő miatt nőtt a rizikó a képernyőhasználat és az egészség között.
Belső biológiai nyomok: a „képernyő-ujjlenyomat”
A szűrés során gépi tanuláson alapuló módszerekkel sikerült egyfajta anyagcsere-„ujjlenyomatot” azonosítani a vérben, amely szoros kapcsolatban áll a szabadidős képernyőhasználattal. Ez a metabolikus profil már gyerekkorban is előre jelezhette a szív- és érrendszeri kockázatokat.
Ennek alapján megállapítható, hogy a képernyőkhöz kötött életmód objektív, biológiai nyomot hagy a szervezetben, amely később akár betegséggé is súlyosbodhat.
Mit tehetünk mi, szülők és felnőttek?
Szakértők szerint a változás első lépése az alvásra való odafigyelés: az esti képernyőhasználat csökkentése segíthet a gyerekeknek korábban ágyba kerülni, és hosszabban, pihentetőbben aludni. A mintamutatás is fontos: a felnőttek hatással vannak a gyerekek szokásaira, ezért érdemes közösen szabályokat alkotni, és példát mutatni abban, mikor tesszük félre a telefonokat, tableteket.
Elengedhetetlen, hogy a gyerekek megtanuljanak képernyő nélkül is boldogulni, unatkozni – hiszen az unalom a kreativitás melegágya lehet. Nem szabad félni attól sem, ha a gyerekek panaszkodnak az unalom miatt, hiszen ez hozzátartozik az egészséges fejlődéshez.
Fontos tudnivalók a vizsgálatról
A kutatás megfigyelésen alapult, ezért nem állítható biztosan, hogy a képernyőidő közvetlenül okozza az egészségromlást, viszont az erős összefüggés figyelmeztető jel. Az adatok nagy részét szülői kérdőívek alapján gyűjtötték össze, így lehetnek pontatlanságok is. Azonban a tendencia világos: ahogy nő a képernyőidő, úgy nő a szív- és anyagcsere-betegségek kockázata.
A vizsgálatban 657 hatéves, 630 tízéves és 364 tizennyolc éves dán fiatal vett részt. Míg a kisebbek átlagosan 2–3,2 órát, a 18 évesek már átlagosan 6,1 órát töltöttek szórakozásból képernyő előtt. Az alvásmennyiséget kéthetes szenzoros mérésekkel pontosan rögzítették.
Következtetés: a képernyők ára egészségünkben mérhető
Összességében megállapítható, hogy a mai fiatalokra hosszú távon leselkedő szív- és anyagcsere-betegségek rizikója nem elhanyagolható, ha nem figyelnek oda a képernyőhasználatukra és az alvásra. Érdemes már most tenni azért, hogy gyermekeink egészséges szokásokat alakítsanak ki – ehhez pedig nekünk, felnőtteknek is példát kell mutatnunk, hogy hosszú éveken át megőrizzük szívük egészségét.
