Cigarettacsikkek mindenhol
Minden városnak megvan a maga hangulata és ritmusa: némelyik a felhőkarcolók árnyékában él, máshol a felszínre bukkanó metrók dübörgése uralkodik. Sokan mégis inkább a szemétből, különösen a cigarettacsikkekből olvassák ki egy város igazi arcát. Ezek az apró, papírba csomagolt szokások-szellemek ott ragadnak a járdaszegélyeken, megbújnak padok alatt, beékelődnek a macskakövek közé.
Svédországban a hulladék több mint felét, közel 62%-át a cigarettacsikkek teszik ki. Ezek az emberi figyelmetlenség apró nyomai: néhány másodperc alatt megfeledkezünk róluk, de évekig ott maradnak. Egy Stockholm melletti város, Södertälje minden évben milliárdokat költ (több százmillió forintot) arra, hogy eltávolítsa ezeket a makacs hulladékokat a járdákról. Lassú, drága, véget nem érő munka, amire sem az emberi kéz, sem a türelem nincs igazán felkészülve.
Varjak a munkában
A varjak különlegesek: nemcsak madarak, hanem problémamegoldók, eszközhasználók, arcokat és mintákat felismerők is, sőt – tanulnak egymástól. A tudósok szerint gondolkodásuk annyira fejlett, mint egy kisgyereké, és generációról generációra adják át a tapasztalataikat megfigyeléssel és utánzással.
Christian Günther-Hanssen, a Corvid Cleaning nevű svéd startup alapítója – aki maga is megfigyelte a madarakat a városban –, más szemmel tekintett rájuk: gazdasági és viselkedéstani szempontból látta a bennük rejlő lehetőséget. Ha a varjak már amúgy is a szeméthegyek között keresik az emberi maradékokat, miért ne lehetne célt és jutalmat adni nekik, hogy pont azt a hulladékot szedjék fel, amit senki sem akar megfogni?
Az ötlet egy kis, nyilvános térre helyezett automatával indult: a madarak, ha beledobják a csikket, jutalmul földimogyorót kapnak.
Okos szerkezet, ravasz madarak
Madárnak tervezni gépet egészen más: a berendezésnek pontosan fel kell ismernie a cigarettacsikket, miközben automatikusan visszautasítja a köveket, faleveleket, kupakokat és minden egyéb kreatív próbálkozást. Ha bármit be lehetne dobni, a varjak fél órán belül teljesen kipucolnák a kisvárosból a kavicsokat. Csak a speciális hangot adó acetátszűrő aktiválja a gépet, így jár csak a földimogyoró.
A Corvid Cleaning lényege, hogy nem csak egy madarat tanítanak be. Ha egy varjú rájön a módszerre, hamar eltanulja tőle a többi is – így a tudás rendkívül gyorsan elterjed az egész varjúközösségben. Ez már egyfajta fejlett technológiai műveltség az állatvilágban. A kérdések persze azonnal felmerültek: mit tartalmaz a csikk, mennyire veszélyes a nikotin, a kátrány vagy a mikroműanyag a madarakra nézve? A startup szerint a madarak nem eszik meg a csikket, csak szállítják, de a hosszú távú hatásokat még senki sem vizsgálta.
Gazdasági áttörés
A városok nagyjából 80 öret (33 forintot) költenek egyetlen csikk eltakarítására, a munka és a felszerelés költségeit beleszámolva akár 2 korona (82 forint) is lehet csikkenként. Egy varjú mindezt 20 öre (8 forint) ellenében elvégezheti – vagyis negyedáron. Ha elterjedne a módszer, a városok valóban több millió forintot spórolhatnának.
Új kapcsolat ember és természet között
Ez a történet nemcsak a varjak és a gép kapcsolatáról szól, hanem sokkal többről. Az intelligencia rengeteg formában jelenik meg a világban: a polip, amely a mélyben old meg rejtvényeket, vagy az elefánt, amely évekig gyászolja társát. Az a varjú, amely ajándékot visz a barátjának, vagy most éppen a városainkat tisztítja, nem kötelességtudatból teszi mindezt, hanem mert célt adtunk neki.
A jól működő rendszer mindig ezekből áll: rejtvényből, jutalomból, együttműködésből. Mi dolgozunk, pénzt keresünk, abból veszünk élelmet és lakást – a varjak csikket keresnek, ezért magot kapnak. Ez már egy újfajta jövő: nem gépek váltanak fel minket, hanem a természet és az ember közös munkája válik lehetővé.
A gondolkodás, a problémamegoldás, a kreatív együttműködés nem kizárólag emberi sajátosság.
A legtöbben csodára várunk az életben, holott néha ott sétál el mellettünk: egy varjú éppen egy fém dobozba dob egy csikket, és földimogyorót kap érte. Ez a varjú néha közelebbről figyel minket, mint mi őt, és néha úgy dönt, érdemes nekünk segíteni.
