Az okos cseppek új korszaka: MI a klímavédelemben és azon túl

Az okos cseppek új korszaka: MI a klímavédelemben és azon túl
A Waterloo-i Egyetem kutatói forradalmi módszert dolgoztak ki arra, hogyan lehet egy folyadékot felfüggeszteni egy másik folyadék belsejében anélkül, hogy azok összekeverednének. Az úgynevezett csepp-sablonozási technikával a vízalapú cseppekre nanorészecskéket helyeznek, amelyek szilárd külső réteget hoznak létre. Így a cseppek kívül védettek, belül pedig tetszés szerinti anyaggal tölthetők meg, majd szárítás után ultrakönnyű, porózus aerogéllé alakíthatók.

Programozható cseppek: célzott tisztítás és szénmegkötés

A technológia egyik izgalmas alkalmazása a szennyvíztisztítás lehet. Itt az aerogél gyöngyök mindegyikébe eltérő nanorészecske kerülhet, amelyek különféle szennyező anyagokat kötnek meg. Ezeket a gyöngyöket egy oszlopban elrendezve a szennyvíz megtisztítása célzottan, hatékonyabban történhet.

A csepp-sablonozási eljárással a kutatók szabályozni tudják nemcsak az összetételt, hanem a cseppek elhelyezkedését is egy folyadékon belül. Ezzel a módszerrel nemcsak réteges vagy kevert, hanem akár gradiens aerogélt is létrehozhatnak, új funkcionális anyagokat teremtve.

Klímavédelem, elektronika, egészség

Az aerogél gyöngyöket szénmegkötő anyagokkal is meg lehet tölteni, így képesek a légkörből szén-dioxidot megkötni. Ezzel hozzájárulhatnak a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

További lehetőség a mágneses részecskékkel töltött cseppek alkalmazása az elektroszmog elleni védekezésben: egy mágnes alatt rendeződve pajzsot képezhetnek, amely elnyeli a zavaró hullámokat, így védve például a kórházak érzékeny műszereit és a betegeket is az egészségkárosító sugárzástól.

A programozható cseppek gyorsan új utakat nyitnak a szenzorok, az elektronika, de akár az űripar high-tech anyagai között is. Az MI-irányítású csepp-sablonozásnak köszönhetően pontosan meghatározható, melyik komponens hová kerüljön, így a jövő multifunkciós anyagai egyre közelebb kerülnek a hétköznapi alkalmazáshoz.

2025, adrienne, phys.org alapján



Legfrissebb posztok