Óriási geológiai képződmények a tenger alatt
A fosszilis, vagyis ősi és ma már nem mozgó Mussau-árok mentén jelentős, Kunlun névre keresztelt csőmezőt azonosítottak. Ezek az óriási cső alakú hasadékok 450–1800 méter átmérőjűek. A csövekből egykor forró, ásványi anyagokban gazdag víz (hidrotermális fluidum) áramlott, jelenleg főként elapadt kürtők, kisebb repedéseken átszivárgó nyomok utalnak az élet egykori jelenlétére. A repedéseket gyakran sárgás mikroorganizmus-réteg fedi.
Élővilág és földrengések a rejtett világban
A Kunlun csőcsoportban bőségesen előfordulnak hidrotermális élőlények, köztük a skorpióhalak, amelyek a mikrobiális közösségekből táplálkoznak. A kutatók feltételezik, hogy a csövek alján hatalmas baktériumtelepek találhatók, mivel a csúcsragadozóknál mindig nagyobb a biomassza mennyisége a tápláléklánc alján.
A kutatás 28 napja során több mint 800 rövid ideig tartó földrengést észleltek a 150 kilométeres árok mentén, amelyek aktív gázszivárgásra utalnak az egész területen. A gázösszetétel vizsgálata jelentős légköri eredetű komponenst mutatott ki.
Hidrogénrobbanás: csövek születése elképesztő energiával
Eddig a nagy hidrogénlelőhelyek a lemezhatároknál, például az Elveszett város (Lost City) közelében bukkantak fel. A mostani, 80 kilométerre a lemezszélektől lévő Kunlun mező ettől eltér. A csövek meredek falúak, bennük több generációnyi robbanás nyomai láthatóak, és a becslések szerint létrejöttükhöz több millió tonnányi TNT-nek megfelelő energia kellett.
A robbanások energiájának legvalószínűbb forrása maga a hidrogén: ha 1 tonna hidrogén 1500 bar nyomásról 400 barra tágul, annyi energiát ad le, mint 210 kilogramm TNT. Még nagyobb energia szabadul fel, ha oxigénnel is reakcióba lép: 1 tonna hidrogén oxigénnel 143 GJ hőt ad le, ami 150-szerese a puszta tágulásnak.
Új korszak hajnalán: kitermelhető hidrogén?
A vizsgálatok alapján az óceán litoszférikus köpenyében óriási mennyiségben képződhetett hidrogén: a jövőben gazdaságosan kitermelhető földi energiaforrássá válhat.
