A biológiai és a naptári kor között óriási különbség van
Mindannyian tapasztaltuk már, hogy egyesek 60 évesen is energikusabbak és frissebbek, mint mások 40 évesen. Ahogy Ahmad Hariri, a Duke Egyetem pszichológia és idegtudományi professzora fogalmaz: az, ahogyan öregszünk, nagyon eltér attól, hányszor kerültük meg a Napot.
A Duke, a Harvard és az új-zélandi Otago Egyetem kutatói most olyan ingyenesen használható eszközt fejlesztettek ki, amely egy agyi MRI pillanatképéből megmutatja, mennyire gyorsan öregszel biológiailag. Ez nemcsak az öregedés ütemét mutatja meg: a krónikus betegségek – főleg a demencia és a mozgáskorlátozottság – kockázatát is sok évvel előre jelezheti, amikor még lehetőség van életmódváltásra és megelőzésre.
Nemcsak az idősebbek profitálhatnak belőle: a középkorúaknál is kimutatható, ha előbb-utóbb problémákra kell számítani. Ez azért óriási áttörés, mert eddig többnyire csak a tünetek megjelenése után derültek ki ezek a problémák.
Az öregedés pontosabb mérésének forradalma
Rengeteg MI-algoritmus próbálta már megbecsülni az öregedési ütemet, de a legtöbb “öregedésóra” keresztmetszeti adatokból dolgozott, vagyis egyszerre különböző korú emberekről vett mintákat vizsgált, nem pedig embereket követett éveken át. Ez pedig gyakran félrevezető lehet, hiszen a gyorsabb öregedés látszata lehet környezeti vagy generációs különbségek eredménye is (például ólmozott benzin vagy dohányzás miatt).
A mostani fejlesztés ezért a híres Dunedin Study adataira épül. 1972-73-ban kezdtek vizsgálni 1037 új-zélandi gyermeket, akiket azóta is rendszeresen követnek. Figyelték a vérnyomásukat, BMI-jüket, vércukor- és koleszterinszintjüket, tüdő- és veseműködésüket, sőt, még a fogínysorvadást és fogszuvasodást is.
Közel 20 évnyi egészségügyi változást értékelve minden résztvevő kapott egy “öregedési sebesség” pontszámot. A DunedinPACNI nevű újdonságot úgy képezték ki, hogy ebből a pontszámból tanuljon, és most már elég hozzá egyetlen agyi MRI 45 éves korban.
Az eszközt más adatbázisokon is tesztelték – brit, amerikai, kanadai és latin-amerikai emberek MRI-felvételein.
Gyorsabb öregedés, nagyobb demenciaveszély
Több adatsor elemzése során kiderült: akik gyorsabban öregednek, rosszabbul teljesítenek a kognitív teszteken, és gyorsabban zsugorodik a hippokampuszuk (a memóriáért felelős agyi terület). És ez még nem minden: a gyorsabban öregedők rendszerint korábban kezdenek el memóriaproblémákat tapasztalni, és később gyakrabban lesznek demensek is.
624, 52 és 89 év közötti észak-amerikai személy MRI-jének elemzése során az derült ki, hogy akiknél az eszköz gyors öregedést mutatott, 60%-kal nagyobb valószínűséggel kaptak demencia-diagnózist az elkövetkező években. Náluk a gondolkodási és memóriazavarok is korábban jelentkeztek.
Nem csak az agy, az egész test veszélyben van
A gyorsabb biológiai öregedés nem merül ki memóriaproblémákban: az érintettek törékenyebbé válnak, és nagyobb eséllyel kapnak infarktust, tüdőbetegséget vagy szélütést. Akiknél az átlagosnál gyorsabb az öregedés, 18%-kal gyakrabban kapnak valamilyen krónikus betegséget évek múlva, sőt, 40%-kal valószínűbb, hogy meghalnak ebben az időszakban.
Meglepő módon a DunedinPACNI eredményei különböző társadalmi helyzetű és etnikumú emberek esetében is érvényesültek, sőt, a latin-amerikaiak és alacsony jövedelmű britek körében is. Úgy tűnik, a rendszer valóban univerzális jeleket olvas ki az agyból.
A globális egészségügy új kihívása
A világ gyorsan öregszik: 2050-re várhatóan a népesség közel egynegyede lesz 65 évnél idősebb. Ez a demenciával élők számának megduplázódását hozza, miközben a betegség már most is elképesztő anyagi terhet ró a társadalmakra. Az Alzheimer-kór (Alzheimer’s Disease) ellátása világszinten 2020-ban 486 billió forintba került, 2050-re ez akár 3,3 billiárd forintra is nőhet – ez vetekszik a tüdőbetegségek vagy a cukorbetegség (diabetes) költségeivel, amelyek jóval több embert érintenek.
Az eddig elérhető gyógyszerek főleg a tüneteket enyhítik, nem tudják lassítani vagy megállítani a betegséget. Valószínűleg azért, mert túl későn kezdik el őket alkalmazni, amikor az agy már visszafordíthatatlan károsodást szenvedett.
A mostani találmány lehetővé teheti, hogy jóval korábban kiszűrjük az érintett csoportokat, így hamarabb be is lehet avatkozni. Így jobban megérthető, miért öregszik gyorsabban az, akinél például rossz a minőségi alvás vagy mentális problémái vannak.
A kutatók szerint további fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy a DunedinPACNI a klinikumban is alkalmazható legyen, de ez óriási áttörést jelenthet az öregedés mérésében – különösen ott, ahol a vértesztek vagy más biomarkerek csődöt mondanak.
A fejlesztők már szabadalmi eljárást indítottak, és bíznak abban, hogy a közeljövőben nemcsak a kutatást, hanem az orvosi diagnosztikát is forradalmasíthatja a módszer.
