A kódméret dilemmája
Paul Graham híres esszéjében arról ír, hogy egyes programozási nyelvek erőteljesebbek másoknál. Az erő alatt olyan alapvető nyelvi funkciókat ért (például rekurzió, makrók), amelyek lehetővé teszik olyan megoldások létrehozását, amire más nyelvek egyszerűen nem képesek. Ezen gondolat mentén az MI-támogatott programozás hatékonysága jól mérhető: hány tokenre van szükség egy adott funkcionalitású program kifejezéséhez?
Vegyünk egy egyszerű példát: ha MI-t használva szeretnénk egy blogolásra alkalmas webalkalmazást építeni, Pythont vagy Golangot válasszunk? Egyértelmű, hogy a Pythont. A Golang sokkal több boilerplate kódot igényel (kötelező sallangot) – például hibakezeléshez vagy gyűjtemények bejárásához –, ami azt jelenti, hogy hamarabb elérjük a tokenlimitet. A Python alkalmazás kevesebb tokenben elfér, így több funkciót adhatunk hozzá, mielőtt elérnénk ezt a határt.
Az ideális nyelv az MI számára
A Golang könnyebb az emberek számára, mint az MI-knek, mert az emberek könnyen átfuthatnak a boilerplate kódon. Egy MI azonban nem tud ugyanígy „átfutni” a kódon: egy token helyet foglal a kontextus ablakában, függetlenül attól, hogy boilerplate kódról van szó vagy sem. Az ideális nyelv az MI számára tehát olyan, amely a lehető legkevesebb tokent használja funkciónként, miközben olvasható marad.
Ez a Ruby! A nyelv lényege, hogy a programot a lehető legrövidebben és elegánsabban lehessen kifejezni, még akkor is, ha ez több CPU-ciklust igényel. A Ruby on Rails minden hibája ellenére abban kimagasló, hogy sok funkciót tud kevés kóddal megvalósítani. Pontosan erre van szüksége az MI-knek.
Ruby: az emberek és a robotok nyelve?
Érdemes lenne minden kódot Ruby on Rails-ben megírni? Egyelőre nem feltétlenül. A típusos nyelvek használata továbbra is szükséges, hogy az MI-k egyik nagy hiányosságát – azt, hogy képtelenek úgy tesztelni saját kódjukat, mint egy ember – részben kiküszöbölje a típusellenőrzés. Emellett erős érvek szólnak a JavaScript és a Python mellett is, különösen annak fényében, hogy az MI-k tanítási adataiban ezek a nyelvek dominálnak.
A Ruby a „legemberibb” nyelv: emberek számára írták, emberi furcsaságokkal, emberi nyelvhez hasonló olvashatósággal. Ironikus lenne, ha végül a robotok nyelvévé is válna.
