Az MI-mérnökök már a Wall Streeten dolgoznak

Az MI-mérnökök már a Wall Streeten dolgoznak
A Goldman Sachs új korszakot nyitott: a bankóriás hivatalosan is munkába állított egy MI-alapú szoftvermérnököt, Devint (eredetiben: Devin), amelyet a Cognition nevű startup fejlesztett. Marco Argenti, a cég informatikai vezetője szerint az MI-t kezdetben több száz szoftvermérnök munkájának segítésére vetik be, de könnyen lehet, hogy idővel több ezer Devin is csatlakozik a csapathoz, attól függően, mennyi feladatot tudnak rájuk bízni. A Wall Streeten az elmúlt években folyamatosan nőtt az MI alkalmazása, de a Goldmannál most először bíznak valódi autonóm ügynökökre komplex fejlesztői munkákat egy pénzintézetnél.

Mire képes Devin?

A Cognition 2023-ban hozta piacra a Devin nevű MI-t, amelyet szoftvermérnöki feladatok önálló végrehajtására terveztek. Természetes nyelven adott utasítások alapján Devin képes teljes alkalmazásokat építeni, vagy összetett hibákat megtalálni és kijavítani, több ezer döntési lépésen keresztül.

A Cognition Devint egy fáradhatatlan, magasan képzett csapattagnak írja le, aki akár veled dolgozik együtt, akár önállóan végzi el a rád bízott feladatokat. A piac lelkes, a befektetők tolonganak: 2024 márciusában a cég értéke elérte az 1 440 milliárd forintot, miután a Joe Lonsdale (Palantir) nevével fémjelzett 8VC kockázati tőkealap is beszállt.

A hype-pal szemben azonban a gyakorlati eredmények vegyesek. Egy független csoport tesztjei szerint a szoftvermérnök-MI húsz feladatból mindössze három alkalommal volt sikeres, tizennégyszer pedig csúfosan megbukott. Bár egyes teljesítménymutatók szerint kétszer olyan eredményes, mint a legtöbb nagy nyelvi modell-alapú chatbot, a teljes autonómiáról még szó sincs.

Az MI által generált kód nagyobb hibalehetőséget is jelenthet: a szoftver hibái akár teljes rendszerleállásokat okozhatnak, főleg, ha kevés a humán felügyelet.

Mit jelent az agentikus MI?

Az új buzzword, az agentikus MI lényege, hogy ezek a rendszerek önálló döntéshozatalra és feladatvégrehajtásra képesek emberi beavatkozás nélkül, nem csupán válaszolgatnak csevegés közben. Az ilyen MI tehát bonyolult folyamatokat tud menedzselni az elejétől a végéig, hasonlóan egy tapasztalt munkatárshoz: célokat követ, és különféle létrehozási, fejlesztési, hibakeresési feladatokat hajt végre.

Ez szemben áll a generatív MI-vel, amely főleg szövegeket ír vagy információt gyűjt, de önálló cselekvésre, komplex munkafolyamatokra nem képes.

Verseny a Wall Streeten

A Goldman Sachs az első bank, amely már élesben vezeti be az elejétől a végéig dolgozni képes MI-fejlesztőt, de a versenytársak sem maradnak le. Az MI-asszisztensek és chatbotok ma már mindennaposak a nagybankoknál, mivel mindenki technológiai előnyt keres.

A JPMorgan Chase már 2023-ban belső MI-asszisztenst adott 60 000 dolgozónak levelezéshez és riportokhoz, a Morgan Stanley pedig az OpenAI technológiájára alapozva épített saját eszközt. Jamie Dimon, a JPMorgan vezérigazgatója szerint a technológia hatása legalább akkora lesz, mint a legnagyobb múltbéli találmányoké; biztos benne, hogy szinte minden munkakört alapvetően módosít majd.

Az egyszerű chatbotok és MI-eszközök már elterjedtek, az agentikus MI megjelenése azonban lassabb lesz. A Deloitte tavalyi előrejelzése szerint a generatív MI-t már alkalmazó vállalatok egynegyede kezd majd 2025-től kísérletezni agentikus megoldásokkal, de mivel ezek kevésbé átláthatóak és nehezebben felügyelhetők, a bankok és cégek óvatosabbak maradnak.

2025, adminboss, www.fastcompany.com alapján

  • Te mit gondolsz, jó ötlet teljesen önálló döntést adni egy MI-nek?
  • Szerinted mennyire lehet megbízni egy ilyen rendszerben, ha hibázhat?
  • Te szívesen dolgoznál együtt egy MI-csapattaggal, vagy inkább csak emberre bíznál fontos feladatot?




Legfrissebb posztok