Adatközpontok energiaéhsége sosem látott magasságban
A jelenlegi helyzet szerint 2024-ben az amerikai adatközpontok már az országos áramfogyasztás közel 4,6%-át használták fel, és a becslések szerint ez az arány akár háromszorosára nőhet 2028-ig. Másként fogalmazva, bő tíz éven belül az USA teljes áramfogyasztása akár 20%-kal is megnőhet, amelyért döntő részben az intenzíven fejlődő MI-szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatközpontok lesznek felelősek. A globális nagyvállalatok, mint a Google, az Amazon, a Microsoft vagy a Meta, óriási mértékben növelték károsanyag-kibocsátásukat: például a Google-nél ez közel 50%-kal ugrott meg, míg a Metánál több mint 60%-kal nőtt az eredeti vállalások időszakában.
Folyamatosan nő a földgáz és a szén aránya
Ennek első számú oka az, hogy az Amerikában működő adatközpontokat 2024-ben már több mint 40%-ban földgáz, globálisan pedig 30%-ban szénből termelt energia táplálta. A nagyvállalatok ugyan rekordösszegben vásároltak megújuló energiát, azonban még így is folyamatosan nő a fosszilisenergia-használat. Az energiaszolgáltatók országszerte új gázerőműveket terveznek kifejezetten az adatközpontok kedvéért, miközben a technológiai cégek maguk is saját erőművek telepítését tervezik.
Például Wisconsinban két új gázerőmű épül a Microsoft adatközpontjának kiszolgálására, amit egy államon belüli napelem-beruházás ellensúlyoz. Hasonlóképp a Meta három gázerőműből fedezi egy hatalmas louisianai központját, miközben napenergiába is fektet. A Google-nél is egyszerre vannak jelen a szél-, a víz- és a nukleáris beruházások, de természetesen továbbra is számolnak földgázzal.
Zöld tanúsítványok – papíron minden klímacél teljesíthető?
A technológiai óriások egyre nagyobb arányban vásárolnak megújulóenergia-tanúsítványokat, hogy így papíron megfeleljenek kibocsátási céljaiknak. Ezek a tanúsítványok cserélhetők, azonban egy új javaslat szerint csak akkor lesznek érvényesek, ha az adott energiaforrás ugyanabban a régióban működik, ráadásul csak az aktív működési időszakban számolhatók el (tehát a napelemkredit például csak nappal). Következésképpen a cégek sokkal nehezebben tudják majd elérni a klímasemlegességet ezen a módon.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az új gázerőművek nagy része csak a helyi széntüzelésű erőműveket váltja fel, és egy ilyen beruházás megtérülése kb. 30 év – ez évtizedekre konzerválja a fosszilisenergia-használatot, miközben a globális klímacélok egyre távolibbnak tűnnek.
Politikai akadályok, trumpista gátak
Az energetikai átállást a politikai széljárás is lassítja. A Trump-adminisztráció alatt felfüggesztették a nap- és szélerőmű-projektekre adott támogatásokat, leállították az engedélyezéseket, adókedvezményeket töröltek, sőt, még az elavult széntüzelésű erőművek bezárását is késleltették. Júliustól a szövetségi szél- és napelemes kedvezményeket teljesen megszüntették, holott a cégek eredeti terveikben még számoltak ezekkel.
Ezek a változások jelentősen megnehezítik a megújuló energia széles körű elterjedését, sőt, energiaellátási zavarokat és megdráguló áramot okozhatnak. Az energiapolitikai bizonytalanság miatt az adatközpontok energiaigényét jelenleg csak fosszilis forrásból tudják biztosítani a szolgáltatók.
Újratervezés, hosszabb távú vállalások
Az MI terjedése miatt a technológiai vállalatok energiaigénye kiszámíthatatlanul nő. A 2020-as célkitűzések meghatározásakor még nem lehetett pontosan tudni, mekkora számítási kapacitásra lesz szükség. Azóta az MI-hez kapcsolódó hardver- és szoftverfejlesztések rohamtempóban növelik az energiafogyasztást. Egyes elemzések szerint a kibocsátási célok teljesítésére vállalt határidőket valószínűleg sok cég meg fogja hosszabbítani. Ugyanakkor a legnagyobb szereplők továbbra is képesek lesznek zöldenergia-vásárlással és kompenzációval fenntartani a karbonsemlegességet, noha a tényleges kibocsátásuk közben nő.
Más szektorok is elektromos árammal működnek, de jelenleg csak az adatközpontok miatt épülnek az új gázerőművek. Következésképpen a techszektor egyre mélyebbre sodorja magát a fosszilis energiafüggésbe – akarva-akaratlanul.
