Az MI mint új digitális munkaerő – és a Cisco helye az ökoszisztémában
Az MI fejlesztése az egyszerű chatbotoktól eljutott a szinte teljesen önálló virtuális ügynökökig, amelyek már nemcsak kérdéseinkre válaszolnak, hanem feladatokat, sőt komplett munkafolyamatokat is képesek végrehajtani az emberek helyett. Ez azt is jelenti, hogy a következő években több százmillió, sőt, milliárd digitális ügynök születik minden elképzelhető iparágban. Az infrastruktúraigények emiatt robbanásszerűen nőnek: alacsony késleltetés, nagyfokú teljesítmény, energiahatékonyság, valamint biztonság és megbízhatóság nélkül nem létezik stabil MI-alap.
A Cisco ebben a forradalmi átmenetben saját fejlesztésű hálózati chipekkel (ASIC-ekkel), szerverekkel, optikai rendszerekkel és ultra-hosszú távú adatközponti összeköttetésekkel vesz részt. Az Nvidia MI-referenciaarchitektúrájában egyedüli nem Nvidia szilíciumgyártóként tölt be kulcsszerepet. Emellett jelentős szereplő a kiberbiztonsági piacon, és nagy adatelemző platformja (Splunk) révén saját, célzott MI-modelleket is létrehoz hálózatbiztonsági célokra.
Villámgyors válaszok, valódi élmény
Az MI-alkalmazásoknál az egyik legnagyobb kihívás a válaszidő minimalizálása. Senki sem akar három másodpercet várni egy robot hangjára – ellentétben a fél másodperces reakcióval, ami már közel emberinek hat. A felhasználóknak az alacsony késleltetés kiemelten fontos: a természetesség érzetét csak így lehet garantálni. Az MI-ügynököknek emellett érteniük kell az érzelmekhez is: nem beszélhetnek bágyadtan, ha a felhasználó éppen ideges.
Az MI biztonsága: élethosszig tartó harc a támadók ellen
Az MI-modellek védelménél a klasszikus beépített biztonsági megoldások már nem elegendőek. A támadók különféle trükkökkel – például jailbreaking módszerekkel – könnyedén kijátszhatják ezeket. A Cisco olyan eszközt fejlesztett, amely folyamatosan figyeli, hogy milyen adatok áramlanak át az MI-modellen, és annak finomhangolásakor is valós idejű ellenőrzést biztosít. Algoritmusalapú támadáselemzéssel percek, nem hetek vagy hónapok alatt képes az új modelleket feltérképezni, majd specifikus védelmi szabályokat alkalmaz minden alkalmazásfejlesztő számára. Így a fejlesztőknek nem kell saját biztonsági rendszert írniuk minden új modellhez – az egységes biztonsági alap mindenki érdeke.
Adatközpontok, pénzégetés – mi hajtja az MI piacot?
A Közel-Keleten és máshol sorra nyílnak a hatalmas adatközpontok – nemcsak az olcsó energia vagy a bővülési lehetőségek miatt, hanem mert az MI-alkalmazások robbanásszerű igényét szinte lehetetlen kielégíteni. Az olyan szolgáltatások, mint a ChatGPT (az Emberi beszélgetés mesterségesen – ChatGPT), szó szerint a globális internet határait feszegetik. Az OpenAI például hiába kér 7 200 forintot (20 USD) vagy akár 72 000 forintot (200 USD) egy felhasználótól, iparági pletykák szerint ezzel is veszteséget termel. Még 720 000 forint (2 000 USD) felhasználónként is csupán az elszánt keresletet mutatja, nem a nyereségességet.
Ennek oka főként az, hogy az MI számítási igényeit jelenleg csak drága GPU-kkal lehet kielégíteni. Az Nvidia közben óriási profitot termel, míg a ChatGPT hatalmas veszteségeket. Ez azonban még nem gond: a piac jelenleg a felhasználószerzés és a hétköznapi munkafolyamatokba ágyazott MI-funkciók integrációja szakaszában jár, az optimalizáció és a megtérülés csak később válik elsődlegessé.
Az MI jövője: éhség és innováció
Az MI iránti kereslet annyira brutális, hogy jelenleg mindenki veszteséget, de közben lendületet termel: a hardvergyártók és infrastruktúra-üzemeltetők óriásira nőnek, míg az MI-szolgáltatók folyamatosan próbálják utolérni a keresletet. A skálázható, hatékony modellek és olcsóbb adattárolás ideje viszont még nem jött el – egyelőre minden a mennyiségi növekedésről, a féktelen tanulásról szól, és arról: ki tud nagyobbat harapni ebből az éhes MI-világból.
