
Rejtett rengések a mélyben
Az óceáni törésvonalak aktivitásának nyomon követése különös kihívást jelent, mivel a hagyományos módszerekkel nehezen vagy egyáltalán nem lehet elegendő adatot nyerni a tengerfenék alól. Ez különösen akkor igaz, ha a rengések apró vagy távol eső események, amelyek jelei gyakran elvesznek a háttérzajban.
A legújabb kutatásokban a tudósok egy elosztott akusztikai érzékelésnek (Distributed Acoustic Sensing – DAS) nevezett technikát alkalmaznak, amely a globális távközlésben használt üvegszálas kábelek segítségével érzékeli az óceánfenék vibrációit. A rendszer lényege, hogy a kábeleken keresztül fényimpulzusokat küldenek, és a fénysugarak visszaverődéséből állapítják meg, ha valamilyen zavar keletkezik a közelben – a rendellenes visszaverődésekből meghatározható a rezgések forrása.
Az MI forradalmasítja az adatelemzést
A Washingtoni Egyetem (University of Washington) kutatói rákapcsolódtak a Regional Cabled Array rendszerére, amely éppen a kritikus lemezhatárokat fedi le, és élő üvegszálas kábeleken továbbít adatokat. Jelentős előrelépés, hogy a jelenlegi módszer már a „sötét” (inaktív) szálak helyett a működés közben is használt kábelt alkalmazza, így nem zavarja a hálózati kommunikációt.
A szeizmikus jelekből 285 alaszkai földrengés adatán mesterséges intelligencia algoritmust fejlesztettek, amely képes a jeleket akár 2,5-szeres erősségre felerősíteni a háttérzajból. Ennek köszönhetően olyan földrengéseket is képes észlelni, amelyeket az emberi szem nem venne észre. Az algoritmust Oregonban is tesztelték, és bebizonyosodott, hogy élő kábelről is megbízhatóan működik.
Adatbőség, új kihívások
Egy mindössze háromnapos oregoni teszt során a kutatók nagy mennyiségű, kiváló minőségű adatot gyűjtöttek, amelyet szabadon elérhetővé is tettek – az alaszkai gyűjtemény például a világ legnagyobb, egy helyről összegyűjtött ilyen adatbázisa lett. Fontos, hogy a rendszer hordozható, és működtetéséhez minimális számítástechnikai kapacitás szükséges.
A kutatócsoport jelenleg a hosszú távú telepítések lehetőségét és új együttműködéseket keres. Így a kisebb földrengések nyomon követése révén soha nem látott részletességgel ismerhetjük meg a lemeztektonikai folyamatokat, és jelentős lépést tehetünk a cunami- és földrengés-előrejelzések fejlesztése felé.