Az MI hatása a diákok írásaira
Az elemzés 4820 dolgozat, összesen 17 millió szó alapján vizsgálta, hogyan változott a hallgatók szövegalkotása a generatív MI-k térhódítása mellett. Ma már a felsőoktatásban szinte mindenki – a diákok akár 88%-a – használ olyan eszközöket, mint a ChatGPT vagy a Copilot dolgozatíráshoz. Ezek a rendszerek szándékosan udvarias, derűs, konstruktív stílusban fogalmaznak – és most már a dolgozatok legnagyobb része is hasonlóan hangzik.
Az általános hangvétel 2022 óta érezhetően pozitívabb lett. Ez önmagában nem jó vagy rossz, viszont felveti a kérdést, hogy az MI egyenstílussá laposítja-e a diákok hangját. Kiderült az is, hogy derűs hangvételű szövegek olvasásakor hajlamosabbak vagyunk kevésbé kritikusak lenni, így kérdés, hogy hosszú távon hogyan befolyásolja az MI a diákok kritikus gondolkodását.
Nem természetes fejlődés, hanem gyors váltás
Az adatok látványos ugrást mutattak a szóhasználatban és a hivatalos stílusban 2022 után. Ez a trend nem magyarázható természetes fejlődéssel, sokkal inkább a mesterséges írásjavítás eredménye. Az MI-kre jellemző szófordulatok – például a “beleás” vagy “összetett” – 2024-ig egyre gyakrabban jelentek meg, majd 2025-ben hirtelen visszaestek, valószínűleg mert a diákok próbálták kevésbé MI-snek láttatni munkáikat.
Stílus igen, tudás nem
Bár az írásmód látványosan változott, a jegyek és a tanárok visszajelzései stabilak maradtak. A kritikai gondolkodás, az érvelés és az értelmezés továbbra is kulcsfontosságúak maradnak az értékelésben, ezeket a stílusosabb megfogalmazás eddig nem tudta ellensúlyozni. Az MI minden eddiginél aktuálisabb vitát indított arról, hogyan lehet igazán hiteles, erős hangon írni a világszerte egyre inkább MI-re támaszkodó felsőoktatásban.
