Kik állnak a bakik mögött?
Egy francia jogász, Louis Charlotin által összeállított nyilvános adatbázis részletesen felsorolja azokat a jogi beadványokat, amelyek MI-hibákat tartalmaznak. Ezek között találhatunk kitalált jogeseteket, félrevezető idézeteket vagy éppen olyan jogesetekre történő hivatkozásokat, amelyeket időközben már megsemmisítettek, így nem érvényesek. Különösen fontos kiemelni, hogy az adatbázis lehetőséget ad arra, hogy pontosan lássuk: kik és hol hibáznak az MI használatával.
114 amerikai bírósági esetet elemezve megdöbbentő arány derült ki: az esetek 90%-ában egyéni ügyvédek vagy kis ügyvédi irodák (2-25 fő) követték el az MI hibáit. A téves hivatkozások 56%-áért a felperest képviselő ügyvédek feleltek, míg az alperes oldalán az esetek 31%-ában történt hiba. A vizsgált esetek mindössze harmadában derült ki, pontosan melyik MI-eszközt használták, de ezek felében a ChatGPT vagy valamelyik verziója állt a háttérben.
Módszertan és háttér
Az elemzés alapjául szolgáló adatokat 2025 októberében töltötték le a nyilvántartásból, az ügyek pedig 2023 júniusa és 2025 októbere között keletkeztek. Az elemzés kizárólag olyan amerikai eseteket vizsgált, ahol hivatásos ügyvéd vagy jogi asszisztens járt el – az önképviseletben (pro se) eljáró feleket és ügyeiket kizárták.
Az ügyvédi irodák méretét hivatalos honlapok, jogi kiadványok vagy szakmai szervezetek alapján az alábbi kategóriákba sorolták: egyéni ügyvéd; 2-25 fő; 26-100; 101-200; 201-500; 501-700; 701-1000; illetve 1001+ fő. Az adatgyűjtés pontos volt, de elismerik, hogy a kis irodák és egyéni ügyvédek száma becslés lehet, hiszen sokszor nehéz pontosan megállapítani egy-egy praxis méretét.
Felperesi oldali bakik és ügyvédkarakterisztikák
Az adatok alapján a hibás MI-beadványokat 56%-ban a felperest képviselő ügyvédek nyújtották be (64 eset), míg az alperes oldalán 31% volt az arány (35 eset). További 15 eset volt vegyes, például csődeljárások, családjogi vagy adóperek, illetve ügyvédi fegyelmi ügyek.
A 129 érintett ügyvédi iroda fele(!) egyéni ügyvéd volt, 40%-uk pedig 2-25 fős kis iroda. Közepes méretű (26-100 fős) irodák csak elvétve, nagy irodák (1000+ fő) pedig mindössze két esetben szerepeltek. Az az öt ügyvéd, akik egynél több esetben is érintettek voltak, kivétel nélkül magánpraxisban vagy kis irodában dolgoztak.
ChatGPT és a többi MI-eszköz szerepe
Az MI-hibák jelentős részét a ChatGPT okozta, a konkrétan megjelölt esetek felében ez volt az alkalmazott eszköz. A többit a Westlaw, az Anthropic Claude, a Microsoft Copilot, a Google Gemini, a LexisNexis, valamint néhány kevésbé ismert platform, például az Archie vagy a Grok szolgáltatta. A ChatGPT mellett főként a jogi keresőóriások saját MI-alapú kutatóeszközei álltak a hibák hátterében.
Mi okozza a hibákat?
Bár az ügyvédeknek minden beadvány minden soráért vállalniuk kellene a felelősséget, főként a kis irodákban óriási a nyomás: kevés az idő, kevés az ember, sok az ügy, és az adminisztrációs terhek sem könnyítik meg a helyzetet. Az MI (elsősorban a ChatGPT) által kínált gyors segítség ellenállhatatlan lehet, ám ezek az eszközök egyáltalán nem megbízhatóak komoly jogi kutatáshoz. Stanfordi kutatók legújabb vizsgálatai szerint az MI-eszközök (GPT-4, Lexis, Westlaw, Practical Law AI) mindegyike riasztóan sok hibát vét, gyakran “gyárt” nem létező jogeseteket. Különösen fontos kiemelni, hogy ezek a hibák nemcsak az ügyvédeket, hanem ügyfeleiket és az egész igazságszolgáltatási rendszert is sújtják; tapasztalt jogászok éveket dolgoznak egy-egy fontos ügyön, mégis egyetlen MI-baki miatt könnyen vitás helyzetbe kerülhetnek.
Mit lehet tenni?
Bár 2024-ben az Amerikai Ügyvédi Kamara is figyelmeztette a szakmát a generatív MI jogi használatának veszélyeire, az esetek száma nem csökkent, inkább nő. Felmerült a javaslat, hogy minden bírósági beadványhoz csatolni kellene egy, a jogászok által aláírt nyilatkozatot, miszerint tisztában vannak az MI lehetséges hibáival, illetve javasolják, hogy minden amerikai tagállamban legyen kötelező MI-re vonatkozó továbbképzés. Mindezek ellenére is előfordulhatnak majd hibák – legfeljebb a gyakoriságuk csökkenthető. Az örök érvényű mondás: bízzunk, de mindig ellenőrizzünk.
Bár most főként ügyvédekről esett szó, több mint 160 esetben önképviseletben eljáró magánszemélyek is MI által generált hibás anyagokat adtak be – náluk a jogi képviselet megfizethetetlensége miatt a kockázat még nagyobb. Ez pedig már a jogrendszer általános igazságtalanságát is jelzi.
Következtetés
Az MI-alapú jogi kutatóeszközök tömeges elterjedése új, reális veszélyt jelent egy olyan jogi környezetben, ahol a többség egyéni ügyvédként vagy kis praxisban dolgozik, és a digitális időhatékonyság csábítása nagy. Az ügyvéd végső soron mindig felelős marad a beadott dokumentumért, ám az MI-szolgáltatók is felelősek azért, hogy egyértelműen jelezzék eszközeik korlátait. Az MI-eszközök jelenleg nem időt takarítanak meg, hanem inkább plusz munkát adnak az ügyvédeknek és a bíróságoknak – egészen addig, amíg mindenki számára világossá nem válik, hogy ezekkel az eszközökkel kapcsolatban nem elég csak bízni, mindig szükséges az ellenőrzés is.
