
Új korszak a megfigyelésben: földfelszíni kamerák és MI
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az egyre sűrűbb földfelszíni kamerahálózatok kiaknázása jelentős előrelépést jelent a valós idejű megfigyelésben. Ezek magas időbeli felbontású, helyi adatokat szolgáltatnak. Ugyanakkor a perspektíva-eltérés és a lefedettség hiánya továbbra is kihívást jelent. Ezért a jelenlegi kutatások arra irányulnak, hogyan lehet az MI-t, a multimodális megfigyeléseket és a földi kameraképeket egyesíteni a földfelszín dinamikájának valós idejű monitorozásához.
Forró újdonság: a FROM-GLC Plus 3.0 rendszer
A Tsinghua Egyetem kutatói egy új keretrendszert hoztak létre, amely műholdas adatokat, felszíni kamerákat és fejlett MI-alapú képfeldolgozást egyesít. Az újítás áttöri a jelenlegi megfigyelés akadályait, például a felhőzavart vagy a ritka leképezést, így majdnem valós idejű, világméretű földtakaró-térképezést kínál, amely a mezőgazdaságtól az élőhelyvédelemig sokféle alkalmazást támogat.
A FROM-GLC Plus 3.0 mind pontosságban, mind időbeli részletességben felülmúlja elődeit: napi NDVI-sorozatának átlagos pontossága eléri a 70,52%-ot. Képes érzékelni gyors változásokat, például hirtelen hófelhalmozódást Észak-Amerikában vagy vizes élőhelyek bővülését Európában, amit a kizárólag műholdas rendszerek gyakran nem vesznek észre.
High-tech innováció: MI-alapú parcellaszegmentálás és alkalmazási lehetőségek
A Segment Anything Model (SAM) integrációja lehetővé teszi, hogy a rendszer élesebben, kevesebb zajjal különítse el a különböző parcellákat, legyen szó mezőgazdasági, városi vagy természetes élőhelyekről. Az eljárás Kínában végzett tesztek során pontosan követte például a búza és a kukorica vetésforgóját. Mindez csökkenti a hibás besorolásokat, és jelentősen javítja a határok felismerését – lokálistól a globális szintig skálázhatóan.
Előnyök a gyakorlatban és a jövő kilátásai
A rendszer három fő modult kínál: éves térképezést (a Sentinel-1/Sentinel-2 műholdak és kamerák ötvözésével), napi változások érzékelését, valamint nagy felbontású parcellaszegmentációt. Így nemcsak a klímaváltozás és a biodiverzitás követése válik hatékonyabbá, hanem a mezőgazdaság, az árvízi előrejelzés, az aszálykövetés és a földhasználat optimalizálása is pontosabb támogatást kap. Ha a földi kamerahálózatok száma tovább nő, és az MI tovább fejlődik, ez a rendszer meghatározó pillére lehet a globális környezeti döntéshozatalnak.