Felhő a kvantumgépen is
A kapualapú kvantumszámítógépek még mindig elképesztően drágák. Egy kisebb kvantumrendszer fejlesztése 10–15 millió dollár (kb. 3,7–5,6 milliárd forint), de ehhez jönnek a fenntartási és fejlesztési költségek: évente több mint 370 millió forintot emészt fel csak az üzemeltetés. Mindezt úgy, hogy általában csak egyetlen felhasználó dolgozhat a gépen egy időben, mivel a rendszer törékeny kvantumbitekből (qubit) épül fel.
Most azonban a HyperQ alkotói a klasszikus felhőalapú koncepciót (cloud koncepciót) emelték át erre a területre: hasonlóan az Amazon Web Serviceshez vagy az Azure-hoz, itt is egy szoftveres réteg — kvantumvirtualizátornak hívják — osztja szét a gép erőforrásait teljesen elkülönített qVM-ek között. Mivel egy kvantumgépnél az úgynevezett “zaj” az egész rendszert tönkreteheti, a HyperQ különálló, inaktív qubit-pufferekkel szigeteli el a zavaró kommunikációt. Ez azt is jelenti, hogy a programok egymástól teljesen függetlenül, mégis ugyanazon a gépen futnak.
Gyorsabb, mint valaha
A HyperQ ügyesen optimalizál: minden felhasználói kéréshez meghatározza az idő- és erőforráselosztást. Korábban a felhasználók sorban álltak, hogy a rendszer egyesével tudja előkészíteni a programokat. Most már lehetőség van dinamikusan, különböző méretű qVM-eken, külön-külön, egyszerre fordítani és futtatni a programokat. A HyperQ szoftvert az IBM 127 qubites Brisbane nevű kvantumgépén tesztelték, ahol a várakozási időt akár negyvened részére csökkentették, a projektek órák alatt végeztek, ami korábban napokat vett igénybe. Ráadásul tízszer annyi kvantumprogram futhatott egyszerre.
A fejlesztők tervei szerint a HyperQ-t a jövőben mindenféle kvantumszámítógépes architektúrára kiterjesztik, nem csak az IBM gépeire.
