A rugalmas munkavégzés önmagában nem elég
A home office a járvány óta reflektorfénybe került, de ez a kutatás volt az első, ahol egyszerre vizsgálták a dolgozók tényleges munkahelyi jelenlétét és azt, mennyi időt szeretnének otthon tölteni. A naplózott adatok alapján minden harmadik munkavállalónál jelentkezett eltérés a valóság és a vágyott beosztás között, és ahol ez a helyzet állt elő, ott sokkal nagyobb arányban mondtak fel az érintettek. Elképzelhető, hogy amikor megvalósul a munka és a családi élet egyensúlya, az emberek energikusabbak, elégedettebbek, ezért szívesebben maradnak a cégnél. Ehhez azonban az szükséges, hogy a home office aránya megegyezzen a dolgozók igényeivel. Kizárólag reklámozni vagy bevezetni a hibrid munkát nem elegendő, az egyéni preferenciák meghallgatása erősebb megtartó hatású, mint bármilyen szabályzat.
Mi hajtja a rugalmasságot?
A dolgozók 76 százaléka szerint az otthoni munkavégzés legnagyobb előnye, hogy könnyebben kezelhetők a magán- és munkateendők. Ezenkívül 74 százalék értékeli, hogy nem kell utaznia, míg 68 százalék hatékonyabban tud bizonyos feladatokra koncentrálni otthonról. Ugyanakkor csupán 15 százalék látja úgy, hogy a home office hatékony csapatmunkát eredményez – vagyis az együttműködés továbbra is inkább az irodai jelenléthez kötött.
A kutatásban résztvevők több mint fele (57 százalék) a hibrid munkavégzést preferálja: ők szeretnek váltogatni az iroda és az otthon között. Mindössze 7 százalék vágyik teljes irodai jelenlétre, míg páran a teljes home office-t választanák. Megemlíthető továbbá, hogy sok dolgozó végső soron azt szereti, ha egy nappal többet tölt az irodában, mint amennyit a szabályzat előír.
Kik profitálnak a home office-ból?
A nemek között is különbségek fedezhetők fel: a nők 64 százaléka kedveli a hibrid munkát, míg a férfiaknál ez 53 százalék. Az irodai jelenlétet inkább a férfiak részesítik előnyben (35 százalék), mint a nők (20 százalék). Meglepő módon a férfiak inkább érzik úgy, hogy a home office összhangban van a magánéletükkel, mint a nők, ami szembemegy a korábbi feltételezésekkel.
A gondoskodási feladatokat ellátók – akár kisgyermekesek, akár idős családtagot ápolók – számára a home office biztosította a legjobb egyensúlyt, de csak akkor, ha valóban azt kapták, amit szerettek volna. Mindenféle eltérés a kívánt és valós beosztás között rontotta ezt a hatást. A cégnél régebb óta dolgozók szintén érzékenyebbek voltak a home office rugalmas beállításaira; esetükben a megfelelő arányok sokkal inkább befolyásolták a maradási szándékot.
A preferenciák szétfeszítik a kereteket
A kutatók három hullámban, 2021 novembere és 2023 júliusa között, egy nemzetközi ingatlanfejlesztő munkatársait követték. Voltak, akik több home office-t szerettek volna a biztosítottnál, míg mások inkább több időt töltöttek volna az irodában. A történet másik oldala viszont az, hogy az azonos pozícióban dolgozók között is jelentős különbségek adódtak a vágyott rendszerben – nincs mindenki számára univerzálisan jó megoldás.
Az is kiderült, hogy a cégek akkor járnak a legjobban, ha nem skatulyázzák a dolgozókat, hanem ténylegesen meg is kérdezik, ki mit szeretne.
Mit tegyen a cégvezetés?
Ha nem sikerül áthidalni az aktuális és vágyott beosztás közti szakadékot, a cég elveszítheti a kulcsfontosságú szakembereket, ráadásul a dolgozói elégedettség is jelentősen visszaesik. A munkavállalók számára kulcsfontosságú, hogy egyértelműen kommunikálják igényeiket a munkáltató felé, hiszen csak a testreszabott rendszerek biztosítanak valós előnyöket. Egy gyakran ismételt kérdőív vagy rendszeres beszélgetés a preferenciákról mindkét oldal számára értéket teremt. Kiemelten fontos ez összetett feladatköröknél, ahol több telephelyen dolgoznak és magasak az elvárások.
A legfontosabb tanulság: a rugalmas munkavégzés önmagában kevés, az igazi megtartó erő az, ha ténylegesen figyelembe veszik a dolgozók valódi igényeit.
