Mindentlátó főnök – kényelmetlen valóság
Külön figyelmet érdemel, hogy a munkáltatók által biztosított platformokon végzett kommunikáció (például e-mailek, üzenetek) mindig hozzáférhető a vezetők számára, jóllehet általában csak vizsgálat esetén néznek bele. Néhány helyen ennél tovább mennek: a bossware jelentésekkel, grafikonokkal mutatja meg az alkalmazottak „hasznos” és „haszontalan” idejét, de még a kiégés vagy a túlórázás jeleit is képes felismerni. Például az Insightful nevű szoftver részletes riportokon keresztül mutatja meg, milyen programokban mennyi időt töltenek el a dolgozók, így nemcsak a munka hatékonysága, hanem a túlterheltség vagy a tétlenség is észlelhető.
Ennek eredményeképp a vállalatok nemcsak az egyéni teljesítményen javíthatnak: volt olyan cég, amely kétmillió dollárt (kb. 700 millió forintot) takarított meg azzal, hogy rájött, egy drága szoftvert senki sem használ. Más esetekben a specializáltabb munkaerő alkalmazásával tudják a kapacitások elosztását optimalizálni, például ha kiderül, hogy egy adott nyelvi fordítás jóval több időt vesz igénybe, mint más feladatok.
Elterjedés és statisztikák: mennyire figyelnek?
A felmérések szerint – például a brit menedzserek körében végzett 2025 júliusi kutatás alapján – a főnökök egyharmada követi az online aktivitást a cég eszközein. Ezek között a leggyakoribb az online be- és kijelentkezési idők figyelése, a böngészési előzmények és az e-mailek monitorozása, illetve a csevegőalkalmazások és fájlátvitelek követése.
Az Egyesült Államokban még gyakoribb a digitális megfigyelés: az azonos évben végzett felmérések szerint a cégek 60–74 százalékában használnak valamilyen online követőrendszert. A dolgozók 68,5 százaléka szerint figyelik valamilyen módon (pl. kamerával, helyalapúan), de csak a felük érzékeli, hogy termelékenységüket konkrétan ellenőrzik.
A bossware-piac gyorsan nő: a becslések szerint 2024-ben globálisan 587 millió dollár (kb. 205 milliárd forint) volt az értéke, és 7 éven belül 1,4 milliárd dollárig (kb. 490 milliárd forint) nőhet.
A sötétebb oldal: kiégés, bizalmatlanság és tévedések
A dolgozók többségét a folyamatos megfigyelés nem éppen motiválja. Az American Psychological Association kutatása szerint a megfigyelt munkavállalók 36 százaléka érzi úgy, hogy nem fontos a cége számára (szemben a nem megfigyeltek 22 százalékával). A megfigyelt dolgozók fele úgy érzi, mikromenedzsment áldozata, és 42 százalékuk egy éven belül munkahelyet váltana (míg a nem megfigyelteknél ez csak 23 százalék).
Külön figyelmet érdemel, hogy a dolgozók nemcsak attól tartanak, hogy egy algoritmus minősíti őket, hanem attól is, hogy konkrétan milyen adatokat gyűjtenek róluk. A legnagyobb aggodalmakat a magánlakásról készült képek, a biometrikus vagy egészségügyi adatok, illetve a közösségimédia-aktivitás monitorozása okozza.
A túlzásba vitt megfigyelés masszív bizalomvesztéshez vezethet, amelyen néhány cég inkább úgy próbál enyhíteni, hogy csak jogi vagy HR-vizsgálat esetén „szimatol”. Más vállalatok azt hangsúlyozzák, hogy kizárólag kibervédelem miatt monitoroznak, nem teljesítményellenőrzés céljából.
Miért lehet káros a bossware?
Idővel komoly gondokat okozhat, ha a szoftver logikája miatt a dolgozók inkább a programnak akarnak megfelelni, mint a cég érdekeinek. Ilyen eset volt, amikor egy egészségbiztosítónál azok a dolgozók, akik hosszasan beszéltek ügyfelekkel, a hosszú „inaktivitás” miatt rosszabb értékelést kaptak, mintha ténylegesen lusták lettek volna. Egyes dolgozók addig jutottak, hogy a megbeszéléseken mesterségesen mozgatták az egerüket, hogy „aktívnak” látszanak.
Az efféle hibák gyakran vezetnek igazságtalan fegyelmi eljárásokhoz. Az emberi főnökök leépítése mellett a dolgozók panaszlehetősége is szűkül.
Petrovic, az Insightful vezetője is kiemelte, hogy a MI csak rávilágíthat a tendenciákra, de az embereknek kell meghozniuk a döntéseket. Véleménye szerint nem helyes, ha a gép automatikusan kirúg vagy felvesz valakit.
A fizikai sérülések elsősorban az olyan beosztásokban fordulnak elő, ahol a szoftver például a járást vagy a munka sebességét is figyeli (például raktári dolgozók), de a lelki károk – stressz, kiégés – is gyakran jelentkeznek: a monitorozott dolgozók közel fele számolt be rosszabb mentális állapotról.
A céges megfigyelés szintén akadályozza a szakszervezeti szervezkedéseket, hiszen a cég könnyen felfedheti a „lázadni” próbálókat, majd más indok alapján eltávolíthatja őket.
Szabályozás, jogi kiskapuk, védekezés
Kevés országban szigorú a szabályozás, jellemzően csak annyi kötelező, hogy a cég előre tájékoztassa dolgozóit arról, miben és hogyan figyeli őket – ilyen például New York állam. Nagy-Britanniában ugyanez igaz, az adatvédelmi törvények betartása mellett.
Mivel a jogi előírások inkább tájékoztató jellegűek, egyre több kezdeményezés születik a dolgozók védelme érdekében, főleg az Egyesült Államokban. Kaliforniában például az úgynevezett No Robot Bosses törvénytervezet szerint a fegyelmi döntéseket MI nem hozhatná meg önállóan, sőt, tiltani akarják az arcfelismerő vagy érzelemfelismerő megfigyelést is munkahelyi környezetben. Massachusettsben további védelmet adnának például a lakás megfigyelése vagy a dolgozó előzetes értesítése nélkül indított fegyelmi eljárások ellen.
Ugyanakkor a szövetségi amerikai politika valószínűleg meg fogja akadályozni, hogy az államok saját MI/bossware-szabályokat vezessenek be.
Emellett a kollektív alkudozás, a szakszervezeteken keresztüli érdekérvényesítés az egyik legerősebb eszköz, amivel a dolgozók visszaszerezhetik a kontroll egy részét a céggel szemben.
Hol az egyensúly?
A vállalatoknak érdemes megfontolniuk, mi az igazi céljuk a megfigyeléssel. A globális mutatók elemzése valós adatokat adhat, de könnyen túlzásba is eshetnek: a statisztika félrevezető lehet, vagy trükközésre ösztönözhet. Ha mindent a számadatokra építenek, könnyen elkövethetnek súlyos hibákat, hiszen a valóság ennél jóval összetettebb.
Mindenki nagyobb termelékenységre vágyik, de nem mindegy, hogyan próbálja ezt elérni: a túlzott megfigyelés több kiégést, kevesebb elégedettséget és végső soron alacsonyabb hatékonyságot eredményezhet.
Külön figyelmet érdemel, hogy a jó munkahelyi légkör, egy bizonyos mértékű autonómia, a rugalmas munkavégzés és a biztonságos körülmények sokkal többet számítanak a produktivitás növelésében, mint bármilyen bossware.
