
Adatalapú tűzmenedzsment
A kutatók több ezer hektárnyi, 2018 vége és 2020 tavasza között előírt égetéssel kezelt területet hasonlítottak össze közeli, nem kezelt területekkel, amelyeket szintén elért a 2020-as rendkívüli tűzvész. Az eredmények szerint az égetéssel kezelt területeken az erdőtüzek kisebb intenzitással pusztítottak, és lényegesen kevesebb füst keletkezett. Ez azért kiemelten fontos, mert a PM2.5 részecskék, amelyek a tűz füstjében szállnak, súlyos légzőszervi és szív-érrendszeri megbetegedéseket okoznak, és egyre rosszabb minőségűvé teszik az amerikai levegőt.
Nem egyenlő hatékonyság
Az elemzés rámutatott, hogy az irányított égetések főként a lakott területektől távol, nem az úgynevezett „vadon–város határán” (wildland-urban interface – WUI) hatékonyak: ott ugyanis 20 százalékkal csökkent a tűz intenzitása, míg az ilyen övezetekben csak 8,5 százalékkal. A WUI övezetekben a hatóságok gyakrabban választják a gépesített ritkítást a füst és a biztonsági aggályok miatt.
Kisebb füst, nagy megtakarítás
Az irányított tüzek jelentősen kevesebb füstöt generálnak: a kutatók megállapították, hogy ezek mindössze a PM2.5 szennyezés 17 százalékát bocsátják ki, mint amit egy azonos területen tomboló tűz okozna. Becslések szerint, ha Kalifornia teljesítené a kitűzött irányított égetési céljait, öt év alatt 655 000 tonnával csökkenne a PM2.5 kibocsátás – ez több, mint az egész 2020-as vadtűzszezon teljes füstterhelésének a fele.
Következtetések és javaslatok
Az elemzés szerint az irányított égetések valószínűleg még szélesebb körű védelmet biztosítanak, mint amit a mostani számítások mutatnak, hiszen a kezelt területek a szomszédos, kezeletlen részeket is óvhatják. A szerzők az eredmények alapján azt javasolják, hogy a döntéshozók bátrabban támogassák az irányított égetéseket, hiszen ezzel hatékonyan mérsékelhetők a vadtüzek okozta veszteségek és a tömeges füstszennyezés.