
Newgrange: nem csak az elit nyughelye
A Kr. e. 3100 körül épült Newgrange Kelet-Írország egyik leghíresebb kőkorszaki temetkezési helye, amelyet 1699-ben fedeztek fel újra. A sírdombban talált csontok széttöredezve, összekeveredve kerültek elő, tehát nem teljes, érintetlen sírokról van szó. A kutatók szerint a maradványokat valószínűleg haláluk után, egy későbbi időpontban helyezték a dombba.
Vérfertőzés, de nem dinasztia
A 2020-ban elvégzett genetikai vizsgálat kimutatta, hogy az NG10 jelzésű férfi szülei testvérek voltak. Ez a fajta vérfertőzés az emberi kultúrákban általános tabu, néhány királyi családban azonban előfordult. Ennek ellenére semmi sem igazolja, hogy Írország neolitikus társadalmában létezett volna királyság vagy uralkodói elit. A társadalmi egyenlőtlenségre utaló jelek gyakorlatilag hiányoznak ebből az időszakból (Kr. e. 4000–2500).
Megkérdőjelezett különlegesség
NG10 koponyacsontját egy kis fülkében találták a sír belső részén, de a temetkezési helyek évszázadokon át tartó bolygatása miatt nem lehet biztosan tudni, pontosan hol helyezték el a férfi maradványait. Az sem világos, hogy a férfi származása ismert volt-e kortársai előtt.
Nem uralkodói temető
A legújabb kutatások szerint maga a Newgrange és más megalitikus emlékhelyek valószínűleg inkább a teljes közösség temetőjeként működtek, semmint helyi dinasztiák kiváltsága lett volna ide temetkezni. Nemcsak felnőtt férfiakat, hanem újszülötteket, időseket, nőket és fogyatékos embereket is eltemettek itt – így az eltemetés kritériumai egyáltalán nem egyértelműek. A neolit korban a legtöbben valószínűleg nem ilyen monumentális emlékhelyre, hanem máshová kerültek végső nyugalomra, bár ennek okait egyelőre tovább kutatják a szakértők.